Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)

372. A veszprémi káptalan bizonyságlevele, hogy Pás fia György a király alsóeörsi jobbágya Eörsi Miklóstól két hold földet elfoglalt. 1858. febr. 10. Nos capitulum ecclesie Vesprimiensis damus pro memória, quod cum nos ad peticionem Anthonii vicecomitis Wesprimiensis de (így) Stephani filii Tyba de Jutás et Stephani de Ech iudicum nobilium de eodem, Michaelem sacerdotem de Poloznok ad infrascriptam inquisicionem faciendam unacum Johanne filio Dominici iobagione castri, ex transduccione Nicolai filii Michaelis de Wrs transmisissemus, tandem iidem ad nos reversi nobis concorditer retulerunt, quod ipsi in dominica proxima post festum Conversionis beati Pauli apostoli proxime preteritum, ad possessionem Wrs accedentes et in eadem ac aliis villis circumiacentibus a nobilibus ac ab aliis cuiusvis status et condicionis hominibus huiusmodi scivissent veritatem, quod duo iugera térre eiusdem Nicolai filii Michaelis in territorio eiusdem Wrs existencia Georgius filius Poos iobagio domini regis de Olwrs sua auctoritate absoluta occupasset, que tamen duo iugera eiusdem Nicolai semper ab inicio fuissent hereditaria et ad eundem deberentpertinere. Dátum sabbato proximo ante dominicam Esto mihi, anno domini M° CCC° L° octavo. Papíron, zárlatán kerek pecsét romjaival; eredetije a hg. Batthyány cs. körmendi ltárában őriztetik. Ugyanott őrzik Konth Miklós nádor bírságoló végzését 1358. jul. 28-ról, mely szerint a nádor Poós fiát Györgyöt a föntebbi ügyben Mándhidára a Zala vármegye részéről tartott közgyűlésre maga elé idéztette, de ő nem jelent meg. Véghely D. 373. A zalavári convent előtt György a tornai paulinusok priorja és az erényei paulinusok vicariusa s Erényei István egy részről, más részről Erényei András fia Péter, TŐttó's-Erenye és Apsa nevű birtokokban birtokot cserélnek. 1358. mart 9. Conventus monasterii beati Adriani martiris de Zala omnibus Christi fidelibus presentis pagine scriptum intuentibus salutem in eo qui est omnium vera salus. Quoniam oblivio noverca veritatis humanorum actuum seriem et disposiciones hominum a memória alienare consvevit, ideo con-