Zala vármegye története. Oklevéltár 1. 1024-1363 (Budapest, 1886.)
illis diebus compareret, si quis esset eoram consangvineus defensor vei amicus, qui eos si posset defenderent vei aliquatenus excusarent; cumque post denunciacionem seu proclamacionem huiusmodi nemo pro eisdem comite Martino et filiis suis eomparuisset, nos de consilio baronum nostrorum, quia iam ipsa causa a tempore obitus Zlandi episcopi Vesprimiensis, scilicet per quadriennium, dilacionibus frustratoriis contra ipsos comitem Martinum et filios suos protelata fuerat usque modo, eosdem comitem Martinum et filios suos non solum contra ipsum capitulum Vesprimiense, verum eciam contra alios plures, contra quos prius in ipso eodem termino sentenciam tuleramus, super premissis omnibus sentencialiter duximus condemnandum, et eosdem fideles nostros capitulum Vesprimiense pro ipso calice aureo et summa pecunie pretaxata in quandam possessionem ipsorum comitis Martini et filiorum suorum Egurzug vocatam, cum terra Mandeu et utilitatibus eius, molendino scilicet et aliis pertinenciis suis, presentibus Chepano filio comitis Cazmerii et magistro Bartbolomeo filio Jacobi consangvineo eiusdem et non contradicentibus, per fratrem Guillermum preceptorem domus bospitalis Jerosolomitane de Churgo, sub testimonio capituli Albensis auctoritate regia fecimus introduci; statuentes et decernentes, quod idem comes Martinus et filii sui nullám de cetero contra ipsum capitulum super ipsa possessione vei pertinenciis suis babere possint aliquatenus accionem, sed eandem ipsum capitulum possidere valeat et debeat pacifice et quiete. In cuius rei memóriám et perpetuam firmitatem presentes dedimus literas duplicis sigilli nostri munimine roboratas. Dátum per manus magistri Farcasii prepositi Albensis, aule nostre vicecancellarii dilecti et fidelis nostri, anno domini M° CC° sexagesimo sexto, nono kalendas Decembris; regni autem nostri anno tricesimo primo. A királyi kettős pecsét töredékével, mely zöld selyem sodraton függ. Eredetije a veszprémi káptalan ltárában, honnét már Fejér is közzétette, i. m. IX. 7. 680. L; de több hibával. Megyénk székhelyéről ez érdekes s az eddig ismertek közt legrégibb oklevelet újabban •és az eredetihez híven közölni szükségesnek tartottuk. Véghelyi Dezső. Oklevéltár Zala vármegye törtéaetéhez. I. köt.
