Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

C) A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

val minden áron meg akarta akadályozni a felkelést, épp azokban a zavaros időkben, amikor az ellenség a haza határához közeledett, és a védelemhez szükséges intézkedéseket határozottan ellenezte..Ugyanő más alkalommal a felségsértőkkel (a magyar jakobinusokkal) egyetértvén a zalaegerszegi szabadkőműves páholyban az államhatalom ellen fordult. Egyrészt a felségsértési per vádlottjainak vallomása, másrészt a nála talált iratok és levelezések őt már korábban gyanússá tették, sőt bizonyos titkos iratok felfedezésére vonatkozó kegyes királyi parancsokat is kijátszani igyekezett. Ezért már a vármegyéhez 1796 október 15-én intézett kegyelmes leirat kizárta őt az országgyűlésre küldendő megyei követek sorából. Ezért első alispáni tisztségétől megfosztani, bármilyen közhivatal viselésére alkalmatlanná nyilvánítani és a legsúlyosabb feddést és neheztelést tudtára adni rendelte. Nemkülönben Tuboly Lászlót, az említett felirat egyik fő létrehozóját, azok miatt is, amit Spissich Jánossal a zalaegerszegi szabadkőmíves páholyban műveltek, és mint az említett irat eltitkolás bűntársát a királyi neheztelés közlése mellett nyilvánosan megfeddni, s mind őt, mind az ugyancsak irat eltitkolásban bűnrészes Kozits Istvánt .... a megyei táblabírák sorából töröltetni rendelte. . . . Skublics Jánost, aki ugyancsak egyik szerzője volt a az említett feliratnak, és lázító javaslatokat terjesztett elő, ugyancsak a táblabírák sorából törölni rendelte. Csányi Márton megyei tiszti ügyészt, aki az említett felirat sértő kifejezéseivel, és számos egyéb javaslataival szemben süket maradt, és noha kötelessége lett volna, ez ellen nem lépett fel, nyilvánosan megdorgálni rendelte. Mlinarics Lajos volt másodalispán ugyan nem vett részt az említett felirat elkészítésében, de hallgatása bűnéül róható fel, és ezért, valamint a vallás ügyében közismert szabados elveiért őt a legközelebbi tisztujításkor bármilyen hivatalra való jelölésből kihagyni, addig pedig felfüggesztett állapotban tartani kívánta. * 1797 április 12-én a megyegyűlés a nemesi hadfelkelést királyi parancs ellenére nem mozgósította, sőt az e tárgyban írt, fentebb többször említett feliratban tiszteletteljes hangon és óvatosan, mégis határozottan a királyi parancsot törvénytelennek minősítette és követelte a béke