Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

C) A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

kötetet volna füre verni, de hová. — Muki tiztel, tsókol, azt izeni, látogasd meg etzer valahára. Besenyei fia Ernő igen jó Újságokat ir. 29. irja levelét Pestrül, itt az a hir, hogy Buda is már magyar kézen vagyon, de ezt bizonyosan nem tudni. Kanizsán tegnap parants olvastatot, hogy négy ember nem beszélhet együtt, és minden nyilvános hellyek zárva legyenek. Valami össze szólakodás történt a katona tisztek és polgárok közt, de igazak e ezen hírek, nem tudom, mert tsak Gelsén halotam, és hogy Kanizsára ismét Horvát önkéntesek váratnak. Besenyei elenben azt írja, reméli, rövid üdü alatt szüleit láthatni. Rozit, Milit véled együtt tsókola szerető sógornőd Gelse Május 10. 1849. Tini * A levelet Svastics Jánosné Csertán Krisztina, Csertán Sándornak, Szemere kormánybiztosának testvére írta sógorának Sélley Eleknek Söjtörre. A levélben emlegetett „Besenyei" Bessenyei főhadnagy volt a 47. honvédzászlóaljban. Világos képet ad a császáriak kapkodásáról a köztük uralkodó zűrzavarokról. Jó hírei még túlzottak is. De igazi birtokos nemes, legfontosabbak számára a lovai. Az előkelő nemesasszony helyesírása igen bizonytalan és hibás. 17. Kerecseny községi parasztok földfoglalása Magyar. OL. Csányi iratok 10. cs. Közölve: Ember Gy.: Magyar parasztmozgalmak 1848-ban. Bp. 1949. 21. 1. 1848. május eleje. Alázatosan csókolom kegyes kezeit a tekintetes Uraságnak. Miultátul fogva a Remete uraság idelenn volt, azótától fogva a parasztok minden földeinket, réteinket mind elfoglalták legeitetőnek. Mindenfelé szanaszét őriznek a tekintetes Uraság jószágán, mert azt beszélgetik maguk között a polgárok, hogy a Vidosnak egy barázda földje sem lesz, se a Remetének A levágott fáinkat kezdettük hordani, de letiltottak bennünket a parasztok, hogy mind az övék a fa is, nemcsak a föld