Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

C) A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

sével minden nyilvánosság kizárásával, sőt a szabad védelem megtagadásával folytattatott. Sérelem továbbá az, hogy Kossuth Lajos a törvényhatósági tudósitásoknak kiváltság nélkül, de csak írásban folytatott közlésétől először ugyan az ország nádorának, későbben pedig Őfelségének nevében, de anélkül, hogy valamely tiltó parancs az illető törvényhatósághoz érkezett volna, csupán szolgabíró által eltiltatott, s midőn a véle nem közölt főbb parancsolat után, mely néki határozottan kijelentetett, egyenes kérelmére sem lett elébe mutatva, a tudósításait folytatta, ellene hívtelenségi (hűtlenségi) per mozdittatott. Sérelem az, hogy ő az ítélet kimondása előtt, sőt még mielőtt idézve lett volna, katonai hatalomkarral befogattatván lezáratott, írásai elkoboztattak, s minden ellenőrség nélkül a királyi fiskus (a király ügyésze) kezére adattak, holott az 1715. évi 9. törvény a hívtelenség eseteiben a megmarasztó ítélet előtti letartóztatást egyenesen tiltja. A legsúlyosabb sérelem végre maga az ezen perben hozott végítélet, melyben az ítélőszékek törvénynek s a törvénykezési formáknak megsértésével magukat a nemzet s törvényhozás fölébe emelve, hazánk törvényeinek egy eddig új és ismeretlen, de önkényes magyarázatot adnak, véteknek állítván mit a törvény véteknek nem ismer, hütelenségnek, mi törvény szerint nem hütelenség, sőt ezen magyarázatot visszahatólag alkalmaztatván, büntetnek ott, .ahol a vád még akkor is ha bebizonyíttatott, nem bűn, büntetnek pedig a büntetés mértékére nézvést ismét önkényesen. Ugyanezért utasításul kell adni követ uraknak, hogy félretévén addig minden királyi előadásokat, mindenek előtt ezen említett sérelmek orvoslásához fogjanak, éspedig Igyekezzenek a követ urak felírást eszközleni, melyben Őfelsége megkérettessék, hogy minden ez érdemben történt törvény elleni lépések következéseit megszüntetni, megítélt s elmarasztott polgártársainkat minden vádtól felmentve szabadon