Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

B) A török idők (1526—1711)

dombokon szőlőt is műveltek. Ki megvásárolta, ki egyszerűen művelni kezdte a parlagon maradt szőlőt. És most a püspök, mint az egyházi tized haszonélvezője a nem nemes hajdúkat beperli, fizessenek tizedet. A nemeseknek már néhány évszázados szokásjog szerint nem kellett tizedet fizetni. A tanúvallomásokkal azt kivánták igazolni, hogy a „vitézlő sereg" hajdúi, még ha jobbágy rendűek voltak is, több évtized óta e tekintetben nemesi kiváltságot élveztek. 5. Beszámoló a török felett Egerszeg közelében aratott győzelemről Magyar. OL. Batthyány család lt. Missilisek. Másolta Iványi Béla. 1649. május 26. (Címzés gróf Batthyány Ádámnak) Illustrissime comes, domine, domine mihi gratiose Servitiorum meorum commendationem. (Méltóságos gróf úr, nekem kegyelmes uram. Szolgálataimat ajánlom.) Isten megáldja Nagyságodat minden jókkal, jó szerencsékkel. Az elmúlt vasárnap, úgy mint pünkösd napján (1649. május 13) Egerszegen vásár esett. Kanizsáról bizonyos hírünk érkezett volt, hogy az kanysaiak (kanizsaiak) derekasan meg akarják az vásárt ütni. Karpasics uram jó gyakran irogatott, hogy segítségére mennék, ha eljönnének, harcolhatnánk meg velük. Én az magam népét össze parancsoltam, Ketser uram is az maga népét mellém adta, mivel maga beteg. Magam népe és Ketser uramé, és Ságodi István uramé, az hajdúk és katonák nem sok híján voltunk ötszázan, alá mentünk, mikor oszlik, (t. i. a vásár) Mivel az vásár két nap tart. mindenkor pedig akkor üti meg, mikor oszlik. Azon éjjel beállottunk az szőlőhegynek egy völgyébe. Az végbeii hajdúkban is találtunk ott mintegy kilencvénig, azokkal megegyeztünk. Másnap korán kijött Gombai hozzánk és elvégeztük azt, hogy ha megüti az vásárt, ők az lovassal ellenkeznek vélek, mi pedig innét kívül háttól vesszük őket, és reájuk hajtjuk. Az törökök feljöttek Lengyelig (Nagylengyel) mintegy másfél százig, de az rabok maguk sem szerével, mert nem olvas-