Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

A) A mohácsi vész előtti kor (1526-ig)

az Ebergen (Ebergény)-i nemesek határához egy úton, mely Egurzegre száll le, az Ebergen-i birtok keleti szélére, itt határjelet emeltek. Végül nyugatra egy völgyhöz jutottak, és azon át felmenve két fához, az egyik körtefa, a másik diófa, melyek között két határjelet, innen északra e völgy mentén e völgy mellett, egy holdnyi föld távolságra egy völgyhöz, abból a völgyből felmenve egy hársfához értek, ahol egy határjelet, innen mérsékelt távolságra északra két nagy tölgyfához, ahol két határjelet emeltek. Egyik elválasztja az említett nemesektől, a másik az Egurzeg-i népektől. Innen ugyanazon csapáson bizonyos szőlőkben járva elértek két hársfához, egyik délről az említett nemesektől, északról az Eguerzeg-i népektől választja el. Innen ugyanazon csapáson járva egy hársfához, majd ugyanazon csapáson továbbhaladva, az erdőkön át kissé leereszkedve egy tölgyfához, ahol egy határjelet emeltek, innen mérsékelt távolságra továbbmenve egy hársfához, ahol egy határjelet, végül e csapáson egyenesen haladva egy völgyhöz érkeztek egy rét mellett északról és nyugatról, ahol bizonyos cserjés között két határjelet emeltek, mely elválasztja délről és nyugatról az említett nemesektől, északra pedig Egurzeg népeitől. így az Egurzeg falu földjeit az említett Ebergen birtoktól elválasztották és megkülönböztették. Ez ügy emlékezetére és örökös megerősítésére kiadtuk e hiteles függő pecsétünkkel megerősített oklevelünket. Kelt az említett beiktatás és határemelés utáni nyolcadik napon (1381 aug. 24), az úr fent említett esztendejében, amikor isten és az apostoli szék kegyelméből Miklós volt az apátunk és prelátusunk, Márton prior és jegyzőnk, Vencel őr, Miklós énekes, Radai Miklós a dékán, valamint számos más, az istennek alázatosan szolgáló testvér. Zalaegerszeg a király faluja volt, lakói a király jobbágyai. A Zalabesenyőn élő nemesekkel folyt határvitájuk tehát földesuruknak a királynak pere volt, melyet a Besenyői nemesek ellen indított. E perben a nádorispán ítélt. Az ítélet végrehajtását e célra kijelölt „királyi emberek" végezték, de eljárásuk csak akkor volt törvényes és megbízható, ha azon résztvett egy hiteles hely — jelen esetben a Zalavári Konvent — kiküldöttje is. A két kiküldött az eljárásról élőszóban beszámolt a hiteles helynek, amely azt írásba foglalta. A részletes határjárásnak érdekessége, hogy majdnem pontosan megegyezik Zalaegerszegnek Zalabesenyővel való egyesülése előtti déh és délnyugati határával. 2* 19