Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

A) A mohácsi vész előtti kor (1526-ig)

Minthogy a világ ingatag állapota esendő, és a megtörtént dolgok emléke az emberek emlékezetének homályossága miatt nem tarthat örökké, az emberiség előrelátó gondossága rájött arra, a bizonyos időben történteket — nehgy azok az idő múlásával elsikkadjanak —, írás tanúságával célszerű megerősíteni. Ezért jelen levelünk soraival mindenkinek tudomására hozzuk, hogy legkegyesebb fejedelmünktől és úrnőnktől, Erzsébettől, isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország, Dalmácia stb. királynéjától a következő szövegű levelet kaptuk. Erzsébet isten kegyelméből Magyarország, Lengyelország. Dalmácia stb. királynője, híveinknek a Zalai konventnek üdvözletet és kegyelmet küldünk. Király urunk a nádor úr előtt a legutóbb múlt szent György nap nyolcadnapján (1381 május 1) az ország szokása szerint bizonyos Beseneu (Besenyő) nevű p

ö<det a Besenyő-i nemesektől vissza szerzett Egurzeg (Egerszeg) nevű falujához, és azt tisztelendő Pál testvér Beel-i (Bakonybéli) apát, királyi ügyvéd, valamint Darabus (Darabos)-nak nevezett János nevű embereink által, vagy ha mindketten nem lehetnek jelen, közülük az egyik által, akiknek jelen levelünk útján az eljárás lebonyolítását megparancsoljuk, a határokat megállapítva, ahol szükséges új határjeleket emelve, e földet Egurzeg villa regalis (királyi falu)-hoz kapcsolni és oda iktatni akarjuk. Ehhez szükséges a ti hitelt érdemlő, tanúságtevő emberetek kiküldése is. Ezért hűségteknek jelen levelünkkel keményen megparancsoljuk, küldjétek ki tanúságtételre szavahihető embereteket, akinek jelenlétében a fent megnevezett, külön e célra kiküldött embereink, vagy azok egyike, szent Jakab apostol ünnepének nyolcadnapján menjen ki az említett földre, és azt az említett Besenew-i nemesek és mások birtokától határjelekkel különböztesse meg, és válassza el. Iktassa be e földet az Egurzeg-i jobágyok örök használatára. Senkinek ellentmondása akadályul nem szolgálhat. A határok kijelölése és a beiktatás után az egész eljárás lefolyását nekünk hűségesen írjátok meg. Kelt Budán, szent Ipoly vértanú napján, az úr 1381. esztendejében (1381. aug. 13.). Mi tehát a királyné úrnő utasításainak eleget kívántunk tenni, mint erre kötelesek is vagyunk, és az ő embereivel az apát úrral és a Darabuz (Darabos)-nak nevezett Jánossal kiküldöttük bizonyságtételre a szavahihető, istenfélő, kiváló Vencel urat, egyházunk őrét, a királyné parancsainak teljesítésére. Ők visszatérve hozzánk, egyöntetűen előadták, hogy a dicsőséges szűz mennybemenetelének ünnepét közvetlenül követő 2. Olvasókönyv Zala megye történetéhez 17