Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

A) A mohácsi vész előtti kor (1526-ig)

ban a megyei nemesek közgyűlésére bízta, ők is önként rábízták •és rábízzák magukat a nemesek közgyűlésének vizsgálatára és döntésére. Ezért az összes nemesek, miután meghallgatták az előbb leírt oklevelek szövegét, és meghallgatták mindkét peres fél előadásait, egységes elhatározással kimentek a törvényszékről, maguk között gondosan megvizsgálták az ügyet, és istent szem előtt tartva döntöttek. Ezután ismét visszatérve a törvényszékre, hitükre és a szent koronához, valamint a királyi felséghez való hűségükre hivatkozva egyhangúan kijelentették, hogy György, Domokos és Kelemen Resznek-i nemeseket a már említett Egyed, Péter és másik Péter megölésében és lekaszabolásában ártatlannak találták. Mivel pedig ilyen módon az említett Reszneki nemeseket az említett Egyed, Péter és másik Péter lekaszabolásában és megölésében ártatlannak találtuk, a megye összes nemeseivel együtt, bírói tisztségünk feladatának megfelelve, ama Györgyöt, Domokost és Kelement a fentebb írt Egyed, Péter és másik Péter lekaszabolásában és megölésében jelen oklevelünk útján ártatlannak, a vád alól felmentettnek nyilvánítjuk, a panaszkodó Andrásnak és Györgynek pedig az ügyben való örökös hallgatást parancsolunk. Kelt a fentebb megjelölt helyen és évben, az említett közgyűlés hatodik napján. Hanem élőszóval azt erősítgették, hogy az említett Egyedet, Pétert és másik Pétert Zenthpetur-i (Szentpéteri) Olivér fia István, Miklós fia Gergely és Sebestyén fia János továbbá Dénes fia László, de iuxta Velemyr (Velemér melléki) kaszabolta le és ölte meg az előadott módon. Kelt mint fent. Egy gyilkossági bűnügyben a megye nemeseinek összessége, azaz közgyűlése ítél. Az ítélkezést külön királyi parancs bizta a közgyűlésre, az tehát különben nem lett volna feladata. A panaszt előterjesztő Kolgyári András által felmutatott vasvári, zalavári és kapornaki apátsági oklevelek nyilvánvalóan a vádló egyoldalú kérelmére végzett egyszerű tanúvallatási levelek voltak, amikben a tanúk neveit és vallomását nem írták le, csak a vizsgálók összbenyomását. Az ügyben döntő nemesi közgyűlés azonban, anélkül, hogy közölte volna, miért nem fogadja el e levelekben leírtakat, vagy hogy a vádlott Resznekiektől bizonyítékot követelt volna, a vádlottakat egyszerűen ártatlannak nyilvánította, és kijelentette, az emberölést ;a Szentpéteriek követték el. Az ítélethozatal egyedüli alapja a közvéle-