Olvasókönyv Zala megye történetéhez (Zalaegerszeg, 1961)

F) Az ellenforradalom. Horthy korszak

tése szerint a polgárőrök voltak az elsők, akik a zsidókhoz betörtek. A fosztogató, gyilkos tömeg közé sem a községi bíró, sem a körjegyző nem mertek menni, mert zsidópártiaknak tartották őket. Katonaság és csendőrség pedig nem volt a faluban. A fosztogatás és gyilkolás így reggelig tarthatott. A tömeg megölt kilenc zsidót, egy átutazó keresztény tanítót pedig súlyosan megsebesített. Dr. Csák Károly előadó sk. * A bizalmas jelentés a vérlázító tényeket nem tagadja, de annak okairól általánosságokon kívül nem nyilatkozik. Általában beszél a „keresztény kurzus" propagandájáról, és az ébredő magyarokról, de óvatosan elkerüli a személyes felelősség kérdését. Alkalmasint nem is akarja meg_ tudni az igazságot a felbujtókról. Pedig sejthetné, mert megemlíti, hogy egy az alispánhoz címzett, Siófokon feladott névtelen feljelentés azzal vádolja a tapolcai főszolgabírót, hogy „a kommunisták megvesztegették." Gondolhatna a sajtó féktelen uszítására is. 4. Zala megye főispánja a miniszterelnöknek, (a sajtóról.) ZÁL. Főispáni bizalmas 1922. 3. sz. 1922. febr. 28. A hatóságom területén megjelenő összes időszaki sajtótermékekről készített tájékoztató jelentésemet az alábbiakban tisztelettel előterjesztem. I. Zalai közlöny. Nagykanizsa Elég élénken szerkesztett, közepes színvonalú lap, melynek főszerkeztője Hegedűs György bár irodalmi tehetséggel nem bír. a vidék számára megfelelő cikkeket ír. III. Zalamegyei Újság. Zalaegerszeg. Főszerkesztő: Dr. Székely László Felelős szerkeztő: Császár Ferenc Dr. Székely László r. kat. lelkész, hitoktató, egyszerű származású, vagyontalan, művelt, jellemes egyén. Vakbuzgó katolikus, rojalista. Politikai ismeretei nincsenek. Kormányellenes, túlzó katolikus újság. Szenvedélyes hangú cikkekben támadja Bethlen vállalkozását. A zsidókérdést vásári