Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

Kehida, 1826. november 16. Deák ügyészi véleménye a verekedéssel és káromkodással gyanúsított Pálfy Anna gulácsi nemesasszony, Körmendy István felesége ügyében. Zala megye 1825. július 4-i közgyűlésén több feljelentő is káromkodással és verekedéssel vádolta meg a gulácsi Pálfy Annát, Körmendy István esküdt feleségét. Az esetek kivizsgálásával Barcza János alszolgabírót bízták meg. 123 Az alszolgabírónak az 1825. október 4-i közgyűlésre beterjesztett jelentése nyomán Csesznák József főügyésznek adták át az ügyet véleményezésre. 124 A tekintetes nemes vármegyének A betű alatt idezárt kegyes végzése következésében azon vádok eránt, melyek gulácsi nemes Pálfy Anna, Körmendy István esküdt úr felesége ellen a nemes vármegyére beadott három rendbéli kérelemlevelekben foglaltatnak, az itt következő alázatos vélekedést adja az alolírt tiszti ügyész. Az első kérelemlevélnek beadója Rédey Zsuzsanna, nemes Nérríeth Márton özvegye arról panaszolkodik B alatti kérelemlevelében, hogy említett nemes Pálfy Anna még 1824. esztendei június hónapban Pálfy Ignác esküdt úr fiának temetésekor ezen panaszolkodót az utcán megtámodván, annak szentjét, teremtését káromolta, másnap reggel pedig a panaszolkodót maga háza előtt újra mocskolódó szitkokkal illetvén, több ideig fiaival lesette, hogy megverethesse. A C alatti kérelemlevélben, melyet nemes Péterfy István adott bé a nemes vármegyére, azzal vádoltatik nemes Pálfy Anna, hogy a mondott temetéskor ezen panaszolkodót is öszvekáromolta, utóbb a maga szőlejénél férjestül megtámodván, istenét, szentjét, koldus teremtését szidalmazta, s megveressél fenyegette, valamint másokat is, különösen 1824. esztendei augusztusban Tóth Ferencnét, János fiának segítségével az utcán öszvetagolta, még előbb nemes Szántó Istvánt, máskor Jakab zsidó feleségét, máskor ismét árva nemes Gyenese Jánost, úgyszinte egy német borkereskedőt a postaúton fertelmes káromkodások között kegyetlenül öszvevert, sőt 1825. esztendei április hónapban a szőlőhegyen egy, az úton énekelve ballagó koldust az éneklésért előbb mocskolódásokkal, utóbb erővel ugyan János fia társaságában megtámadván, úgy megtagolta, hogy azon levert nyomorult sok ideig a földről fel sem kelhetett, továbbá a panaszolkodónak szolgáját ugyan 1825. esztendei május 4én fiaival megverte, és annak fejét két helyen be is törte, melyről orvosi vizsgálat is vagyon a kérelemlevél mellett, végre a panaszolkodónak feleségét puskás kézzel megtámodta, de ez a segítségre érkezők által kezeiből kiragadtatott. Ezeken kívül még a D alatt némely gulácsi helységbéli elöljárók az ezen asszonynak botránkoztató kiszökései által megzavart csendesség és közbátorság helyreállításáért könyörögnek, mert a kérelemlevélnek ZML. kgy. jkv. 1825:2140-2142. Uo. 1825:2715.