Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)
Deák Ferenc Ügyészi Iratai
rengő feleségét odahagyván, annak egy ásóját, egy kapáját és egy zsák gabonáját rabló módjára erőszakosan elvitették. Minthogy pedig az efféle erőszakos megtámadásokat és véres verekedéseket nemcsak tiltják hazánk törvényei, hanem különösen a Hármaskönyv 3. részének 20. és 32., úgyszinte az 1492. esztendői 91. 59 , s több más törvénycikkelyek azok ellen példás büntetést is rendelnek, s ugyanezért a nemes vármegye is folyó 1825. esztendőben július 4én tartatott közgyűlésében a jegyzőkönyvnek 1994. száma alatt bűnpört határozott a nevezett alpörösök ellen, kívánja a fölpörös tiszti ügyész nemes Ferenczy Lászlót, és nemes Horváth Pált, mint véres verekedőket a tekintetes törvényszék, mint az 1729. esztendei 35. cikkely szerint a bűnpörök bírája elejbe egy rövid, de bizonyos és törvényes határnapra idéztetni, mindeniket példásan, de különösen nemes Ferenczy Lászlót, mint az egész verekedés indítóját keményen megbüntettetni, végre a megverettek gyógyítási költségeinek, testi suhodalmoknak és díjoknak, úgy a megverés által okozott hátramaradásnak megtérítésében, és a pörbéli költségek megfizetésében megmarasztatni, s így az igazságot valóságos végrehajtással is kiszolgáltatni. Miután a vádlott alperesek nem jelentek meg személyesen a törvényszék előtt, csupán képviselőjük, Rózsás János emelt kifogást perbeidéztetésük ellen, a felperes ügyész, Deák a megjelenés elmulasztásáért a vádlottak elmarasztalását kérte. A fölpörös tiszti ügyész részéről. Minthogy az alpörösök ellen a D betűi végzés által bűnpör határoztatott, erre pedig az 1563. esztendei 38. cikkely szerint60 személyesen kell megjelenni és a pör lefolytáig helytállani, melyet az alpörösök, kiknek az idézőlevél csakugyan a B betű szerint exhibealtatott 61 , tenni elmulasztottak, kéri a fölpörös tiszti ügyész az alpörösöket a szokott kikiáltás után az 1723. esztendei 32. törvény 62 értelméhez képest a makacsság büntetésében megmarasztani. Azon kifogása pedig az alpörös ügyész úrnak, hogy a B betűi bizonyítmányban személyesen leendő megjelenésre lett idéztetés nem bizonyíttatik, éppen nem árthat a fölpörös ebbéli kérésének, mert a hibás bizonyságlevél (ha ez volna is ez) a mondott törvény rendelését el nem rontja, hogy pedig személyes megjelenésre idézve voltak, az idézőlevélből, melyett az alpörös ügyész úr előmutatni nem mer, megláthatták az alpörösök. Kéri tehát, mint feljebb, az ítéletet, annyival is inkább, minthogy alpörösöknek a méltóságos 2. alispán úr előtt lett személyes megjelenésöket ^ A Hármaskönyv III. részének 20. címe a városi polgárság büntető hatóságáról rendelkezik, így ennek citálása nem egészen helyénvaló. A 32. cím viszont a megyei ispánoknak a különböző gonosztevők büntetését rendeli. Az 1563:38. tc. 2. §-a szerint a megidézett gyanúsítottnak a per folyamán személyesen kell jelen lenni. ^ exhibealtatott - kézbesíttetett Az 1723:32. tc. 4. §-a szól a makacsság okán hozandó ítéletről.
