Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

zonyíttatott. Kéri azért a fölpörös tiszti ügyész ezen rabszemélyt a vádlevél értelme szerint

224 megbüntettetni, ítéletet kérvén. S.k.eredeti. ZML. Büntetőperek 1829. Fasc. 14. No. 18. (perjegyzőkönyv). A megye büntetőtörvényszéke 1829. május 14-én hozott ítéletet. Az ügyészi indítványokkal szemben csupán három év tömlöcre ítélték a bűnösnek bizonyult Szabó Teréziát. Fogságát nyűgvasban, közmunkával, hetente három nap böjttel kellett letöltenie, és kötelezték a fogvatartás költségeinek megfizetésére is. Az ítélettel elégedetlen felperes ügyész - Deák - fellebbezett, és a királyi curiára küldette fel a pert. A zalai törvényszék ítéletét azonban mind a királyi, mind a hétszeméfyes tábla helybenhagyta. A végső ítéletet 1830. január 11-én hirdették ki a megye közgyűlésén.^ 76. Zalaegerszeg, 1830. május 10. után. Deák a többrendbeli gyilkossággal, valamint rablással, útonállással és lopással vádolt petesházai Babits Józsefet és társait védelmezi. Zala megye büntetőtörvényszéke előtt 1829. szeptember 10-én indította meg a büntetőpert Kuthy Pál főügyész a többrendbeli gyilkossággal, rablással, útonállással, lopással, orgazdasággal és bűnpártolással vádolt rablóbanda ellen, amelynek Babits József (Petesháza), Radies József (Alsószemenye), Király Jancsi (Csabrendek), Halász Gyuri (Lölle, Somogy megye), Kovács Ferenc (Baglad), Bogár Gyuri (Mihályfa), Szekeres (vagy Bolha) Miska (Kánya, Tolna megye), Pergel Miska (Becsehely), Kis Miklós (Alsószemenye), Tasler Józsi (Csabrendek), Tóth János (Becsehely) és Hegedűs (vagy Kupó) Gyuri (Veszprém) voltak a tagjai. A vádlottak és az általuk elkövetett bűnesetek nagy száma miatt ez a per volt az egyik legnagyobb a reformkori Zalában, Deák ügyészi tevékenysége idején (1824 és 1829 között), korábban nem fordult elő ilyen méretű büntetőper. A Babits Józsi által vezetett, és tagjait időnként újakra cserélő bűnbanda 1828 márciusa és 1829 augusztusa között végigfosztogatta nemcsak Zala, de Somogy megye egy részét is. Nem egyszerű tolvajok és útonállók voltak; majd minden gaztettük során vér tapadt a kezükhöz. Rablásaik közepette öt embert gyilkoltak meg: 1828. május 29-én Selyem Bódi lendvalakosi cigányt, akit házának kifosztása közben vertek halálra, 1829. március 22-én a Somogy megyei Gerezdéi pusztán Pap József fuvarost (Tolna megyei nemest) lőtte agyon Babits, 1829. április 14-én Felsőrajknál, a kanizsai vásárból hazatérő zsidók közül Steiner Mártont fejszével csapta agyon Babits, 1829. július 13-án a A főügyész vádlevelében az 1723:11. tc.-re hivatkozott, amelynek 1. §-a vonatkozik a csecsemőgyilkosokra is. ZML. kgy. jkv. 1830:58. (jan.ll.)