Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)

Deák Ferenc Ügyészi Iratai

sőt inkább mocskolódó kifejezésekkel ingerelték azokat. Ezekből áll a panaszolkodónak tulajdon előadása. Ha az egy káromkodáson kívül, melyről pedig a B és C betűk alatt idemellékelt vizsgálatokban egy tanú sem tesz említést, ezen panasznak minden egyéb pontjai tökéletesen bé volnának is bizonyítva, semmit azok között nem lát az alolírt tiszti ügyész, ami közfenyítéket érdemlő vétkes kiszökést foglalna magában. Midőn panaszolkodó Nóvák Gáspár úrnak felesége Henczi Józsefnek tehenét Aranyodra behajtatta, Lohonya György és társai annak további elvezetését még akkor csak szóval ellenezték, de utóbb maga a panaszolkodó is odaérkezvén, tüstént elküldött cselédjeiért, kik számosabban, éspedig vasvillákkal fegyverkezve jelentek meg, holott egy tehénnek elvezetéséhez sem egynél több ember, sem a vasvillák szükségesek nem lettek volna. El volt tehát ő maga is már készülve az erőszakoskodásra, és egyedül ezen készület okozta azt, hogy az öszvesereglett aranyodiak a teendő erőszakot nagyobb erőhatalommal gátolták, vágynak pedig olyan esetek, melyekben a Hármaskönyv 1. részének 68. cikkelye szerint: vim vi repellere licet.

180 Volt-e azonban Nóvák Gáspár úrnak jussa Henczi József tehenét behajtatni, Lohonya György és társai minő igazsággal ellenezték annak elhajtását, és ezen ellenzés miatt mennyire lehetne őket a magányos pör útján keresendő hatalmaskodásbéli büntetésben megmarasztani, ezek mind olyan kérdések, melyek a tiszti ügyészi véleménynek tárgyai nem lehetnek. Ha a panaszolkodó azáltal, hogy kárainak pótlására célozó törvényes lépésében hathatós akadályra talált, ha azáltal, hogy feleségének a B alatti 1. tanú vallásában említett mocskos kifejezéseit illetlenségekkel viszonozta a durva csoport, magát nemesi jussaiban megsértettnek véli, önnön fölpörössége alatt törvényes úton keresse sérelmének orvoslását, mert az egyes nemesi jussoknak magányosok között történt csorbítgatásait megbosszulni közfigyelem alá nem tartozik. Itten tehát csak egyedül azt lehet kérdésbe venni, ha vajon Lohonya Györgynek és társainak hatalmaskodása által a közbátorságot tárgyazó törvények is meg voltake tapodva? Minthogy azonban ezen hatalmaskodók a panaszolkodónak önnön előadása szerint is senkit meg nem ütöttek, a tanúknak bizonyítása szerint csak egy szóval sem káromkodtak, maga az ellentállás pedig még a közbátorságot meg nem háborította, a panasznak egész érdeme egyes nemesi jussoknak magányos pör útjára tartozó megsértését foglalván magában, közfigyelemnek tárgya nem lehet. Még akkor sem lehetne tehát a panaszlott aranyodiakat büntetés alá vonni, ha Nóvák Gáspár úrnak próbairományai tökéletes bizonyítások volnának. De nem csekélyek azon nehézségek is, melyek a beadott próbáknak bizonyító ereje, és hitelessége ellen támodnak. A B alatti mellékes vizsgálatban megnevezett első tanú, nemes Sipos Terézia csak puszta szóval, esküvés nélkül tette vallását, törvényeink pedig, különösen a Hármaskönyv 2. részének 27. cikkelye, és Mátyás király 6. decvim vi repellere licet - erőszakot erőszakkal lehet megtorolni. Ezek a Hármasköny I. rész 68. címe bevezetőjének utolsó szavai.