Deák Ferenc ügyészi iratai 1824-1831 (Zalaegerszeg, 1995)
Deák Ferenc Ügyészi Iratai
Zalaegerszeg, 1828. január 20. után. Deák a többrendbeli rablással vádolt dobri Pakó Ferencet és társait védelmezi. Zala megye törvényszéke előtt 1827. szeptember 3-án indított pert Kuthy Pál főügyész a többrendbeli lopással és rablással vádolt Pakó Ferenc (Dobri), Pál Mihály (Kislakos), Guntz László (Dobri), Tamás Miklós (Csörnyefölde) és Horváth (vagy Kuszterecz) Mátyás (Kapca) ellen. A fölperes ügyész valamennyi vádlottra halálbüntetést kért. Ezt az indítványát ismételte meg a főügyész 1828. január 20-án is; az indítvány szövegét Deák Ferenc írta be a per jegyzőkönyvébe. Ezek után adta elő Deák az alperesek védelmét. Az alpörösök védelmére nemes Deák Ferenc tiszti alügyész előadja e következendőket. Nem szándéka a védelmező tiszti ügyésznek azon vétkeket, melyeket az alpörös rabszemélyek szabad vallásaikban már önként megismertek, újabb tagadás által kétségbe hozni, csak azt az egyet kívánta itt azok eránt megjegyezni, hogy a rabszemélyek oly vétkeiket vallották meg, melyeket a tagadás esetére bizonyítmányok hiányossága miatt kinyomozni soha nem lehetett volna, mert a fölpörös tiszti ügyésznek felhozott próbái egyedül csak a rabszemélyek elismeréseiből állanak, melyek nélkül a tiszti vizsgálatokban lévő egyes tanúknak tétovázó, és csak gyanításokon épült vallásaik a bírói ítélőszékek előtt nem nagy tekintetre volnának érdemesek. Éspedig ugyanaz, hogy nem tagadtak ott, ahol tagadásoknak büntetlenül eleresztés lett volna bizonyos következése, hanem inkább vétkeiket megvallván, a törvényes büntetésnek magokat önként alájavetették, csalhatatlan kezességül szolgál bizonyos megjobbulások eránt, ugyanazért ezennel a tekintetes törvényszéknek kegyességéért esedeznek. De fölpörös tiszti ügyész úr olyan vádokkal is terheli ezen alpörösöket, melyeket sem magok el nem ismerhettek, sem ügyész úr bé nem bizonyított. Különösen Horváth Mátyás rabszemély a belicai csárdásnak kirablását egyenesen tagadja, holott ennél terhesebb vétkét is megvallotta, nincs pedig bebizonyítására beadva más próba, mint a kárvallott feleségének az EE alatti tiszti vizsgálatban lévő vallása, mely egyes tanúnak, kivált a maga dolgában tett bizonyítása, puszta gyanúnál egyebet nem támoszthat. Pakó Ferenc, Pál Mihály, Guntz László és Tamás Miklós ellen a pincék fölverését csak Horváth Mátyás rabszemély bizonyítja, ez pedig, mint vétkes rab, tanúságot nem tehet, de ha tehetne is, csak egyes tanú lévén, bebizonyításra elégtelen. Azon üvegek, melyek Tamás Miklósnak pincéjénél találtattak, sem nyújthatnak elegendő próbát, mert azokat egyes kárvallottak ismerték magokénak, kik csak, hogy káraikért pótolást nyerhessenek, a megfizetésre elegendő értékkel bíró Tamás Miklóst örömest vallották pincéik föltörésében részesnek. De amúgy is az egyforma nagyságú üvegek gyakran annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy egyiket