56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

Az ábra oszlopai tartalmazzák egy-egy korcsoport foglalkozási megoszlását. A résztvevők legkarakteresebb csoportját a fiatal, harmincötödik életévüket még be nem töltött munkások alkotják, akik többnyire kevés közéleti tapasztalattal rendelkeztek, de nagy létszámú csoportjaikból az események fontos szereplői kerültek ki. A vasutasok közül - a földművesekhez hasonlóan - a középkorú, 3039 évesek voltak a legtevékenyebbek. Tendenciának is tekinthetjük, hogy a falu közéletében hagyományosan meghatározó szerepet játszó 30-49 éves földművesek a résztvevők között is szép számmal szerepelnek. Egyes évfolyamok különösen magas résztvételi arányt mutatnak. Ilyenek például a 35-39 és a 45-49 éves földművesek, vagy a 30-34 éves négy nemzeti tanácstagot is adó - vasutasok. Esetükben érhető tetten leginkább a baráti, korosztályi szolidaritás, összetartás. A FÖLDTULAJDON NAGYSÁGA « A falusi társadalom értékviszonyainak egyik hagyományosan fontos tényezője a földtulajdon nagysága. A helyi viszonylatban jelentős birtoktulajdon nemcsak a családfő, hanem az egész família tekintélyét növelte, és befolyásolta pozicionális helyzetét a község társadalmában. E mellett meghatározta a család életvitelét, formáját, jelentős mértékben behatárolta az egyéni életutak lehetőségeit. A birtokos családok, famíliák nemcsak sajátos és erős belső összetartó erővel és rokonságtudattal rendelkeztek, de általában fokozott - gyakorta generációkon átívelő közösségi szerepvállalás is jellemezte őket. A fönti szempontok miatt vizsgáltuk a résztvevők földtulajdonát. Két szempontot alkalmaztunk: - Egyrészt az ötödik számú ábrára fölvittük a vizsgálati csoport tagjainak saját földtulajdonát; - Másrészt a 6. sz. ábrán azoknál, akik nem rendelkeztek saját földdel, apjuk, illetve vők esetében apósuk birtoknagyságát vettük figyelembe (összesített földtulajdon).