56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Tyekvicska Árpád: HELYI FORRADALOM. Önszerveződés Nógrád községben, 1956-ban

A személyes élmények beérkezése mellett a legtöbb információt a rádió közvetítette a falu lakói felé. A Kossuth Rádió, október 28-ig, a felkelőkkel fegyveres harcban álló, az események jórészét ellenforradalminak nyilvánító kormány híreit, kommentárjait szolgáltatta. Az ebből következő "legitimációs csapda" polarizáló kettőssége Nógrád esetében is tetten érhető: egyfelől az október 26-i fölvonuláson megjelenik az "Éljenek a diákok, hazudik a rádió!" jelszó, másrészt a Népfront elnökének résztvétele és szerepe a forradalmi tanács választásában - mint látni fogjuk - a legitimitás keresését bizonyítja. A Szabad Európa Rádió máig tisztázatlanul fontos szerepet játszott a vidéki események dinamizálásában. Mivel híranyaga nem áll rendelkezésünkre, így most csak rendkívüli hallgatottságát rögzíthetjük. A hírek falun belüli terjedése egyben az események, a fölvonulás gondolatának formálódását, a szervezők kiválását és a történések középpontjába kerülését is jelenti. Ezt a folyamatot leginkább egy lokális áttekintéssel tudjuk megragadni. (1. sz. ábra) Az ábrán sűrűsödések jelzik az egymáshoz közel lakók, szomszédsági viszonyban állók szorosabb kapcsolattartását. Hír- és véleménycseréik a térképi vizsgálat tanulsága szerint - fontos ösztönzői lehettek a későbbi cselekvésnek. A szomszédolások, a fölszaporodott "rokonlátások" megannyi impulzusát adták a szerepvállalásnak, illetve a szerepre való késztetésnek. Az akaratok és szándékok egyeztetésének másik - a család, a háztartás belső terétől távolabbi - helyszíne a borház, a borospince, mely októberben, szüret után a baráti, rokoni összejövetelek idején a véleményformálás egyik lehetőségévé vált. Az itt összeülő, borozgató, szócsatákba bonyolódó, vagy épp a józan véleményeket ütköztető "kupaktanácsokról" adatközlőink is megemlékeztek. A térképi sűrűsödések és a forradalmi események középpontjában bizonyos középületeket találunk. A kocsma a falu közéletének, politikai önkifejezésének hagyományosan fontos helyszíne. E funkció csak az ötvenes években szorult ki belőle, ekkor vált szinte kizárólag a szórakozás, az alkoholizmus színterévé. Ötvenhat politikai forrongása ismét a helyi hírcsere, információszerzés központjává tették e nagymúltú "intézményt". Járás szerte dokumentumok sora tárja elénk a viták, élménybeszámolók által itt formálódó és hevülő forradalmi hangulatot, mely gyakorta csapott át