56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)
Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban
önkormányzatiság) tevékenységének középpontjában a kulákok elleni "osztályharc" minél keményebb vitele állt. Ami a falvak társadalmában addig vezető szerepet játszó gazdák gazdasági tönkretételéhez és a családtagokra is (mintegy örökletesen) kiterjesztett jogfosztáshoz és számos esetben súlyos törvénytelenségekhez vezetett. Két községünk közül a törvénytelenségek - bár nem kerülték el Kisteleket sem, mégis Mórahalmon öltöttek olyan méreteket, amely túlzás nélkül országos jelentőségűnek mondható (ha publicitást "természetesen" nem is kaptak ...). Ebben, az 1950-ig Szegedhez tartozó községben ,(1950-ig: SzegedAlsóközpont), ahol egykor Balogh István miniszterelnökségi államtitkár, azaz Balogh páter volt a római katolikus plébános, 1948-ig erős kisgazdapárti szervezet működött. Az egypártrendszerű diktatúra bevezetése után - nem hallgatva Tildy 1949-ben elhangzott ellenkező értelmű felszólítására - az FKGP-tagok egy része alkalmanként továbbra is találkozott, mígnem 1952 decemberében az ÁVH 12 embert letartóztatott. A perbefogott 12 kisgazdát - a kor szokásának megfelelően - kémkedéssel(l) vádolták, és 1953-ban hadbírósági tárgyaláson egy embert (Szécsi Vincét) halálra ítéltek és kivégeztek (neve legalább ily módon legyen megörökítve). Két vádlottat életfogytiglani, a többieket sokévi börtönbüntetésre ítélte. Az eddig mondottakból jól látható: a rendszer elleni fellépésre bőven volt ok Kisteleken is és Mórahalmon is. Ahhoz azonban, hogy az valósággá is váljék, kívülről, a városokból, (elsősorban a hatalom földrajzi centrumából, Budapestről) jött impulzusokra volt szükség. Ezért az események mindkét községben bizonyos késéssel követték a városiakat. A régi helyi hatalom eltávolításához vezető tömegmozgalmak előkészítő szakasza Kisteleken okt. 24-25-re tehető. (A mintegy 9000 lakosú, Szegedtől 25 km-re északra fekvő község a török hódoltságot követően keletkezett; az 1950-es években mezőgazdasági jellegű település volt, kiváló földrajzi fekvéssel.) Az említett két napon csupán kisebb csoportosulások voltak a faluban, részben a nagyszámú "messzi munkás" (ingázó) által szerzett személyes tapasztalatok, részben a rádió hírei alapján. (Megjegyzem, a rádiózás elterjedésével most először vált lehetővé történelmünkben, hogy a falusi lakosság számos fontos eseményről lényegében a városi tömegekkel azonos időben szerezzen tudomást. Ennek 1953 júliusa óta már bizonyos hagyománya is volt a falvakban.) Az első tüntetések okt. 26-án és 27-én zajlottak le, majd a helyi tömegmozgalom 28-án (vasárnap) érte el a csúcspontot. Az ekkor