56 vidéken. Zalaegerszegen 1991. november 13-án rendezett Levéltári Napon elhangzott előadások (Zalaegerszeg, 1992)

Belényi Gyula: Párhuzamos falurajzok. Kistelek és Mórahalom 1956-ban

Belényi Gyuîa Párhuzamos falurajzok: Kistelek és Mórahalom 1956-ban A falvak együttesen mintegy 6 milliós társadalma cselekvő részese volt az 1956. évi forradalomnak. Ezt azért szükséges ilyen kategorikusan kijelenteni, mert úgyszólván az események másnapján megjelent az - a restaurált hatalom által sugallt - nézet: 56 őszén a falvak népe szántottvetett, tette a dolgát (ami persze igaz) és nem sokat törődött a városok mozgalmaival. Ennek viszont éppen az ellenkezője az igaz: kevés alkalommal volt olyan magas fokú a falvak helyi társadalmának politikai cselekvőkészsége és a cselekvőképessége, mint e néhány napban. Sőt, egy, a forradalomban különösen fontos szerepet játszó réteg, a falujából sokszázezres tömegben ingázó munkásság révén egyidejűleg még a városok megmozdulásainak is részese volt. Ezért kirekesztőnek érzem azt a beállítást is, amely a név szerint ismert politikusok és közéleti személyiségek mellé -mintegy a tömegek megszemélyesítőiként - csak a "pesti srácok"-at állítja oda a forradalom szereplői sorába. Az alábbiakban előbb néhány olyan, általánosabb jellegű kérdésről szólok, amelyek mintegy kiváltói voltak az 1956. őszi falusi tömegmozgalmaknak, s csak ezt követően a két mintául választott Csongrád megyei község 1956. Őszi eseményeiről. (S így mintegy fordított sorrendben követem a címben megidézett antik auctor, Plutarchos módszerét.) Az említett általánosabb, 1956 mintegy mélyebb kiváltó okainak tekinthető problémák közül négyről kívánok részletesebben szólni: 1. a nemzeti függetlenség és a nemzeti sérelmek problémájáról 2. az MDP gazdaságpolitikájáról (különösen a munkaerőgazdálkodási- és az agrárpolitikáról) 3. az MDP településpoíitikájáról és végül 4. a diktatórikus, a helyi hatalom önállóságát megsemmisítő hatalomgyakorlási mechanizmusról. A nemzeti függetlenség követelése és a nemzeti identitás hangsúlyozása mindkét községben a tömegmegmozdulások első pillanatától megfigyelhető (miként a megye valamennyi településén és országszerte is: Kaposvártól Budapesten át Miskolcig.) Amit az ország függő nemzetközi helyzetén és katonai megszállásán túl az is inspirált, hogy 194S-tól Magyarországon durva kísérlet történt az ország szovjetizálására, sőt bizonyos fokig r usszi fik á ci ójára is. Az ország belső