Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.

Zalaszentmihály lásd Szentmihály 26.514. 56

10./ Az uradalmakban közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból kb. 2-6 cseléd, 68 konvenciós, 48 napszámos dolgozott. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / A faluban népviselet nincs. 2. / Régebben is csak az országosan általánosnak mondható falusi viselet volt honos községünkben. 3. / A régi népi játékokból ma már csak a betlehemezés, Lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, aprószentek napi korbácsolás él községünkben. Ezek közül is a betlehemezés és a lucanapi kotyolás kiveszőben van. 4. / A regölés az első világháború után kezdett elmaradni, s a második világháború folyamán teljesen el is maradt. A gergelyjárás már a századforduló tóján elmaradt. 5. / Régies lakodalmakat, köszöntőkkel, nagyjában a felszabadulásig tartottak. Manapság is akadnak ilyen lakodalmak. 6. / A falunak hires fafaragója, énekese, egyéb népművésze nem volt. Ma sincs. Ismert mesemondója volt Molnár Zsigmond /volt gazdasági cseléd/ és Szmódics István /volt fm.-napszámos/. Mindkettő meghalt. 7. / Nevezetes szülöttei Zalaszentmihálynak nincsenek. Zalaszentmihály, 1967. május 31. Adatszolgáltatók: Odor Simon, 68 éves, TSz-tag /volt községi biró/ Biró György, 70 éves, TSz nyugdijas. Odor Imre 82 éves, TSz járadékos. Hontváry Gyula, 69 éves , nyug. tanitó Hontváry Gyula: "Adalékok Zalaszentmihály történetéhez és néprajzához" c. gépírásos munkája. Hontváry sk. ig. PH. 112. Pf-eiffer i.m, 32-33.0. Istae omnes vacant: Peleske Zentmihal ma Zalaszentmihály Templomát már 1476-bnn /XIII. sz.végén v. XIV.sz. elején keletkezhetett, neve védőszentjéről a falu neve, ma is álló müemléktemplom.Szentélyrészének stílusjegyei XV szd-ot mutatja.