Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.

Zebecke 26.521. 57

3. / Milyen mérvű a munkáselvándóriás? 2 család költözött el. 4. / Milyen Tárosban dolgosnak a bejárók? Lásd 2./ pontot. 5. / Milyen városokban dolgoznak a végleg elköltözöttek? Zalaegerszeg. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, mi az oka? Általában 1959-60-baii, a termelőszövetkezet megalakulásakor. 7. / Hők is járnak-e el dolgozni? Igen. IV. 1./ A jelenlegi mezőgazd-sá 'i termelés mennyiben tér el az 1930-n

s években szokásostól? Egyáltalán ne.a terxelnek hajdinát, kölest, s a lue orna t c r tac 1 é a is erősen csökkent,- a háztáji gazdaságokban ilyeneket termelni nem io lehet a terület csekélysége miatt. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara? Kincsen. Sajátmaguk használatára vesszőkosarat, szalmacdényzetet, vesszőseprőt ketnek, de az eladásra nem körül. 3. / -6./ A válasz nemleges. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek? a termelőszövetkezet megalakulása előtti években aXlaícocság nagy része a közeli erdőségekte-e« részébon vágott, termelt ki fát, a téli időszak r.l/tt. Az igy kitermelt fát eajátaaga szükségletére használta fel. 8. / Az 1900-as évek táján az állattenyésztésnek melyik aga virágzott a leginkább? Ilire s volt a község lótenyésztéséről. Különösen Olaszország, de Schweiz ic itt szerezte be szükségiútűC. 9. / Az 1930-as években? A lótenyésztés tovább virágzott, de mellette szarvasmarha hizlalással /bika/ is foglalkoztak, s foglalkoznak ma is. 10. /Volt-e a f,luban vagy a közelben uradalom? Ilora volt. V. 1./ Van-c még a faluban népviselet? IIa már nincs. 2. / Ha már nince, meddig viselték és általában milyet? Bőszáru rojtos gatya,vászoning, 1930-35-ig viselték. 3. / Elnek-e a faluban régi népi szokások, játékok? Már nem, csak a gyermekek betlehemeznek karácsony táján. 4. / 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntőkVui? Még most is használják a különböző kikérők, beeresztő verseket, tálaláskor a köszöntőket.