Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.

Zalavég 26.520. 49

7./ Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Igen. IV. Ipar és mezőgazdaság. 1. / Á jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben ±ér el a harmincas években szokásostól? Most ipari növényt is termelnek, pl. cukorrépát. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famúnka, stb./? Nincs, esetleg néhány háznál saját szükségletre. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? Saját szükségletre kosárfonás, szalmaedény készités,stb. Nagyobb mérvű volt-e mint ma? Nagyobb. 4. /  háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? Csak házi használatra. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? Nemr 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? Nem. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek? Esetleg folyónak, vagy pataknak? A téli foglalkoztatottság biztositott. /erdőség/ 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés stb./ Szarvasmarha, sertés. 9. / Az 1930-as ebekben az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha, sertés. 10. / Ha volt a faluban, vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? kb. 40 konvenciós* cseléd és 60 fő napszámos. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1. / Van-e még a faluban népviselet? Nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? Nem volt. 3. / Elnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsoláa, gergelyjárás, stb./? kismértékben betlehemezés és luiranapi kotyolás.