Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.

Zalaszentmárton 26.513. 49

9. / A házak előtt mindenütt kiskertet találunk. 10. / A házakhoz közvetlenül csatlakozó konyhakerteket és gyümölcsösöket talúlunk a községben. Átlagos nagyságuk 60-70 öl. 11. / A keritések általában drótból készültek és elég jó állapot ban vannak. 12. / Az 1930-as években sövény keritések voltak. 13. / A házakat általában sárgára festik. 14. / A községnek épitési, telekbeosztási és egyéb épületi jellegzetessége nincs. 15. / Az 1920-as években sem volt épitési, tolokbeosztási és egyéb épületi jellegzetessége a községnek. 16. / A régi nagycsaládi telek felosztásának a nyomai eltűntek. 17. / A községben találunk 34 db. borospincét, ennek 2 %-a épült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épitett pincéknek az épitkezési anya ga tömés/föld/. 19. / Ma már nem találhatók a községben régi borospincék és régi szőlőpréseket sem találunk. III. Munkáselvándorlás 1. / Közvetlenül a felszabadulás előtt a községből a lakosság nem járt el rendszeresen máshová dolgozni. 2. / A községből 14 személy jár el hetente vieékre munkára. Ebből: 2 személy Budapesten, 1 személy Hévizén, 1 személy pedig Balatonfüreden col ozik. 3. / Négy család költözött el végleg a faluból. 4. / A bejárók Héïizen, Balatonfüreden és Budapesten dol.óznak. 5. / A véglegesen elköiüiözött családok közül 2 család Keszthelyre, egy család Zalaapátiba, egy pedig Dunakeszire költözött Az elköltözött családok a fent megnevezett állandó lakóhelyükön dolgoznak. 6. / A nagyobb arányú elvándorlás 1959 után kezdődött, amikor mfgalakultak a termelőszövetkezetek. Az elvándorlás oka általában az volt, hogy a tsz. nem tudott mindenkinek állandó munkát biztosítani. 7. / Nők is járnak el más helységbe dolgozni nem csak férfiak. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1./ A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően