Zalaszentmárton-Zovajka - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 26.

Zalaszombatfa 26.516. 48

- 38 egyén vagy család költöBött el végleg? eléggé nagymérvű: 18 személy költözött el más városba, egészében 4 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Lenti, Zalaegerszeg. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözőitek? Budapest, Győr, Dunaújváros, Veszprém. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1953-1960. 7. / Kok is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak, általában férfiak, csak 1 %t; nő. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelonlc-si mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? nem tér el. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmáé dény kötés, fanunka, stb./? van, háziszőttes, /hetési szőttesek/. 3. / Volt-e házüpara 19OC táján? nem 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártótta-o akkor, va£/ Ksak házi használatra? hetési szőtteseket minden háziasszony a saját cáljárr régebben ir. szőttek. 5. / Ka eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az el dac mértéke és helye mostanra? kost eladásra szenek. 7. / Milyen szerepe van a lakosság életébon a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? Tüzelő ellátás biztosítása. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobbsn? /ló, szarvasmarha, sertés stb./ Szarvasmarha, sertés. 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha, sertés. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvención, hány napszámo dolgozott ott? közvetlen közel volt Nyakasházai-puszta. 5 konvencióé cseléd és 20 napszámos .dolgozott. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincsen 2. / Ha már nincs, meddig viselték általáb.n és milyent? 1920-ig a hegyeskontyos viselték.