Zalamindszent-Zalaszentlőrinc - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 25.

Zalapataka (Ma: Zalalövő része) 25.506. 37

Zalapataka /Zala m./ Néprajzi adatok, 1967. Ma Zalalövőhöz tartozik, mint annak II kerülete! Utmenti település /a régi Zalalövőhö'z K-ről csatlakozik/, de ezen belül 1858-ban j?kat. fcérkép/ négy tömbből - szerek? - állott. A Ny-i tömböt /major/ a másik háromtól a Zalába ömlő patak választotta el. Ma ezek a tömbök már összeépültek. A falu D-i határát a Zala képezte. Gyűjtött adataink szerint Patakán 1830-ban nagy tüz pusztitott, igy annál korábbi ház nem is maradt fenn. Majd 1895-ben volt nagy tüz, amikor a w

fel falu" /18 füstöskonyhás ház/ leégett. Ezután kezdtek kéményes házakat épiteni, bár egy ideig még füstöskonyhásakat is épitettek. 1955-ben még 12 régi ház volt a faluban, ebből kettő füstöskonyhás, a többi már kéményesre átalakitva. Ma már nincs füstögház /I967/. A régi épületek mind fából készültek /borona -fal/, zsuptetősek és füstöskonyhasak voltak. A község népi épitkezése a legújabb időkig élesen elütött a szomszédos /régi/ Zalalövőétől, nevezetesen "ataka régi épületekben gazdag falusias jellegű településnek mariadt ,meg, szemben Lövővel, mely városiasodé. /Gyüjtó'napló 1955., 1967./ A hagyomány szerint Zalapatakán egykor nagyon sok takács élt; a #fele falu" az volt, - ma már egy takács sincs itt. /Gy.N. 1950. III./ Szentmihályi Imre 75. 1. A község neve és Közigazgatási beosztása: Zalapatak, Lövői járás Kérdőiv Pesty Frigyes helynévgyüjteményének kicédulázásóhoz. 2. A község használatos elnevezései az adatgyűjtéskor. 3. A község korábbi elnevezései. 4. A községnév magyarázata Eredetét a Zala-folyótól nyerhette. 5. Mikor és ki telepitette a községet? Honnan érkeztek a telepesek?