Zalamindszent-Zalaszentlőrinc - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 25.
Zalaszentiván 25.511. 80
Az összeírás ezután név szerint felsorol 10 zsellér-családfő nevet, kik kivétel nélkül saját házukban, de pertinenciák nélkül laknak. / Igen érdekes adatok olvashatók a szöveges indokolásban, i 111« magyarázatban. így pl. a kezdősorok*/ " Ezen Helységhbéliek Robotot nen szolgálnak, hanem az helett minden Fél Helyes fizet hat forintot, Fertálos pedigh három forintot in Toto fizetnek FI.105•" Aratás idején, ugyanigy, mint az Egervár-iak "egy-egy munkást adnak Egervárhoz." /Igen érdekes az, hogy bár a magyarázat első módozata szerint nen robotolnak, hanem helyette pénzt adnak, a következő sorok szerint bizonyos robotot mégiscsak megkövetel rajtuk az uraság./ "Méghis az Helessek általlyában gyalogul á mire kivántatik szolghálnak hatvan napot, és az Uraságnak Gősfai Hegyen lévő Egy Tábla szőleinek minden némő kivántató munkáját Yéghben viszik. Nagy Falui Praediuraban is egy husz kaszásra való Ritett raegh kaszálnak és föl gyüitik." Hosszú útra adnak hat /6/ szekeret közösen. Ha az uraság nem korcsmáitat, akkor ők árendálják a korcsmát, és fizetnek érte évi 15 Ft. árendát. Közösen adnak egy "Mecző Boriut", vagy helyette 1 Ft 25 den-t. A falu határának nagyobbik része dombos és fövenyes, sovány föld. A völgyekbe eső területeken pedig állandó veszélyt jelent a viz. Rétjeiket is gyakran tönkreteszi a Szála vizének árja. Sem az árenda, som a Ccnsus beszedése nem négy simán a faluban: "Arendát és cenzust Szeginsigek miatt néha Executio által kölyetik megh fizetni nékiek." Van a hely-rétjeiken kivül egy kb. 5 kaszásnyi közös rétjük is, de ennek szénája- ha a viz miatt egyáltalán használható - sovány és zsirtalan. A legeltetést igy oldják neg: "Ezen helysigh á M. Urnák Egervári, Nagyfalui és Kényei jószághival határos. Egervárott ós Nagyfaluban szabad Pascuatiójuk vagyon." A Széchenyiek a falu határában allod. gazdálkodást semmilyen formában nem folytatnak. Van mgyan a határban egy 50 holdas, nyir-nyár- és tölgyerdő, de fái törpék és vének, épületfának nem jó, a tölgyeken makk nem terem. A f lubeliek saját sertéseiket is árendált idegen erdő^