Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalalövő 24.504. 94

3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy család költözött el véglegesen? Kismértékű, évente kb. 2-3 család. 4. / Milyen városban, milyen ütemeinél dolgoznak a bejárók? Körmend, Zalaegerszeg - MÁV-Ruhagyár- Hpitőipat- cipőgyár,stb 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? nem ismerjük, illetve erre a kérdésre választ adni nem tudunk. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen célból? Felszabadulás után és a Tsz. szervezés idején, 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nők is. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? nincs eltérés 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka, stb./? soprükötés 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem Nagyobb mérvű volt-e mint ma? 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? csak házi. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / íáltozott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? az erdőség, tüzifaellátás, épületfa. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./ szarvasmarha- baromfi. 9. / A:: 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? szarvasmarha- baromfi. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hányas cseléd,hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? igen, kb. 50 konvenciós. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1./ Ean-e még a faluban népviselet? - nincs - nem is volt.-