Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalacsány 24.499. 56

4. A községre kivetett egyenes adók: A török dúlás után, a jelenlegi község területén csak pár halászkunyhó volt, mig • mostani majorok helyén az ősi "Csán" családnak egy kisebb birkagazdasá, ;a /pár cselédház/ volt. A község törökdulás utáni neve a Csán család után Csán volt. Azelőtt valószinü "Pusztafalu lehetett, mert a község hasonnevű dűlőjében ma is találni épületromokat. 1872-ben alakult a plébánia a következő filiálisokkal: Bókaháza, Újfalu, Zalahosszufalu és Tilaj, Szőllőspuszta, mely már az Árpádkorban plébánia volt, /l. Lóczy:. "Balatonvidék" c. nagy munkája/, a hagyomány szerint a község határában Pusztafalu valamikor község lehetett, minrahogy arról neve zett dülő, épületromok és szájhagyomány igazolja. 84* Munkalap az 1828. évi osszeirás anyagának kijegyzéséhez. 1828 Hegység neve: Alsó Csán

,falu. Az adózók száma: 78 Jobbágyok: 22 Zsellérek: 27 H-n.zsellérek: 1 Piuk: 2 Házak száma: 49 Igás ökrök: 26 Anya tehenek: 6 Meddő tehenek: 5 3 évnél öregebb tinók: 4 2 évnél öregebb üszők: 9 3 évnél öregebb lovak: 4 1 éves sertések: 6 Kétnyomásos gazdálkodás, az egyik mindig ugar. A föld egyharmada jobb, egyharmada közepes, egyharmada rosszabb minőségű. A réteket egyszer kaszálják. A föld agyagos, dombos, szakadékos. Pél évi korcsmáltatósuk van, elégséges favágási lehetőségük. A réteket a Zala el szokta önteni. Legközelebbi székhely Kanizsa, 3 stationyira. Deperditájuk