Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

engedéllyel hiteleshelyi működését is elkezdte, smi forgalmat biztositott a falunak is. A pompás^mai is műemléknek minősü- v lő barokk konventi épüiUt és templom 1774 és 81 között épült fel. Bár az apátság továbbra is Götífweigtől függött, növendékeiket is ott nevelték, 1848 nyarán szépen kivette részét a haza oltárára való adakozásból, grre 11 font ezüstnemüt és 30 marhát adott, de Windisgrátz bevonulása után neki hódolt, ezért Csertán Sándor kormánybiztos 1849 júniusában az apátságjavait lefoglalta. 1696-ban már 8 jobbágy müveit 51 hold szántót és másfél hold szőllőt. A továbbiakban szinte évente készültek összeirások, melyek nagyjából e szám körül forogtak. 1699-ben a 11. gazdának 27 igás állata volt, ekkor egy egész telekhez 24 hold szántót és 8 kaszás rétet számitottak. A kuruc háború és a pestit igy látszik nem náboritotta, lp gazdának 38 igásállata ás tehene, valamint 57 fejős juha és öreg sertése , 51 akó bora volt,1711ben. Ök használták a környező puszták rétjét és legelőjét is. 1715-re azonban csak 6 jobbágy és 4 zsellér maradt, lohold szántóval, 11 kaszás réttel ós 2 kapás szőllővel. l?20-ban még mindig csak 12 jobbágy müveit 20,7 hold szántót, és 12 kapás szőllőt. A rétet a föluesur magának foglalta le, ezt mástói kellett béreljék. Bzután ha lassan is, a falu fejlődésnek indult. 1750-ben már 2? gazda és 3 zsellér, 48 igásállattal, y 30 fejőstehénnel, 1<#3 növendékmarhával gazdálkodott. Gabonatermésül: 1230 mérő, ami 150-200 hold megművelt szántónak gfelelt meg. Ipara azonban csak 3 bognárból állott, évi 9 JR összjövedelemmel.