Zágorhida-Zalalövő - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 24.

Zalaapáti 24.495. 89

Zalaapáti Zala m. Néprajzi adatok 1967. /A hozzácsatolt Hosszufaluval együtt/. A Zala egykor mocsáros völgyét kisérő dombvonulat lábánál húzódó hosszú, utmenti falu, Mely É-on Hosszuf aluval /korábban önálló község/ zárul. /Itt 1910 k. csak ka" és -• kb. 10 ház volt/ Régi épül t már alig van a faluban, mivel 1908/10. k. és 1945 után nagy épitkezések folytak. 1953-ban a volt zárdaépület körül volt még néhány régi, 18-19. sz-i ház, pl. Kun Perenc háza /92-93. hsz./, melynek tűzfalas ormán diszes keretben agyagból mintázott 1819es évszám volt látható. Van szőlőhegy is a falu határában, de a borászatnál az állattartás jelentősebb volt és ma is az. Sok volt a pásztor /nagy apátsági birtok volt a határban!/, ezek között szépen faragó egyének is voltak, mint pl. néhai Kovács Kálmán gulyás, akitől szép fa-' ragványok kerültek a múzeumba. A Zala vöégyc az 1940-es években történt szabályozás előtt vizjárta, mocsaras volt. Korábban egyetlen hatalamas mocsár volt a Berek, ahol csónakkal közlekedtek. Még 1953-ban is volt néhány halászgató ember. A szabályozás előtt a népi halászatnak sokkal hagyobb jelentősége volt, /Gyüjtőnapló, 1953./ A faluban sok kisi/íparos élt, 1900 k. még kb. 90 /állitólag/. Monda: Az apátsági pincét egy bika találta meg, kaparta ki a szarvával. Itt hordókban sok bort találtak. /Gy.H., uo./ A falutól DNy-ra a Hondakor dűlőnév / Zala m. földr, nevei,1964/ a hasonló nevü középkori településre /Holub!/ utal. Szentmihályi Imre. 161. Zalaapáti falu Tájnév: - Név oka:... Közli tanács Zalaapáti. 1972. ad. Ht. Lex. Megjegyzés /Sz.I./ J