Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tótszentmárton 22.462. 53

A másik nagyarányú elvándorlás oka: Az 1960-ban megalakult termelőszövetkezetekben az egyes emberek nem vették észre a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és szükségszerűségét. Még olyanok is elhagyták a falut, illetve vidéken vállaltak munkát, akik 7-15 kat. holdon gazdálkodtak. 7. / A vidéken munkát vállalaó dolgozók között 20 #-a a hő. Ezek azonban nagyobb részt idénymunkások. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1./ Az 1930-as évek mg-i termelés főleg a buza, rozsot termelte elsősorban, majd a kukorica következett. Ma tsz.-ben a fő növény a kukorica/ habár a kenyérgabona most is a legnagyobb területen kerül elvetésre/ és ennek az a jelentősége, hogy ma már kézi erővel nem kell kapálni. Ipari növényként a cukorrépa és a len kezd meghonosodni. 2-7. pontokra a válaszom nemleges. / háziipar nem volt a faluban/ 8. / 1900-as években a községben különösen sertést, munkára szarvasmarhát tartották a gazdák többségében. 9. / 1930-as években főleg a ló került az első helyre /Muraközi/ 10. / A falutól 2 km-re, volt uradalom a felszabadulás előtt. Cseléd kb. 6-7 család volt, napszámos idényjelleggel 135-40. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1./ Az idősebb asszonyok néha még alkalmazzák. 3./ A népviselet az 1930-1935-ös években kezdett elmaradni, mig a felszabadulás után gyorsabb ütemben maradt el. 3. / fiégi népi játékok , szokások közül, a betlehemezés, húsvéti locsolás, aprószenteknapi korbácsolás és a György-napi tűzrakás még ma is él. 4. / 5. / A régi lakodalmas köszöntőkkel még ma is lehet találkozni a falunkban. 6-7./ pontra a válaszom nemleges. Adatszolgáltatók: Kuzma József tsz.tag, 84 éves Krékity Perenc pedagógus 34 éves Németh József tsz.tag / 66 éves. Tótszentmárton, 1967. május 5.Németh József sk. vb. elnök. PH.