Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tornyiszentmiklós 22.461. 18

idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni. Fehér Oszkár vb. titkár 42 éves. Kelt: Tornyiszentmiklós. Fehér sk. vb.elnökh. PH. 26. Tornyiszentmiklós . 1.1. 1937-ben Kerkaszentmiklós és Lendvauj­falu egyesítéséből keletkezett. Kerkaszentmiklóst azonbantf korábban is - pl. 1381-ben hivták már Tornyiszentmiklósnak. 1937 előtti történetünk e két cimszó alatt található. Tornyiszenmiklós lakosságának az 1930-as évek végén jelentőr;, vál­tozást hozott az olajkutató furrások megkezdése. Mivel a nehéz gépek s a fúrásokkal együtbjáró szennyeződés megrongálta , sőt gyakran tönkretette földjeiket , a falunép kezdetben szenvedélyesen tiltakozott a határ feldulása ellen. De hamarosan tapasztalták a kedvező következményeket is, hisz a férfiak jó keresethez jutottak, az okozott kárt pedig a vállalat megfizette. A munkaképes férfiak zöme jelenleg is az olajbányászatnál dolgozik valamilyen formában. Közvetve is jelentkezett az iparosodás általános hatása: Korszerű­sítették az úthálózatot, bevezették a faluba a villanyt és a gázt { stb.Javult az értékesítési lehetőség, a terményeket jó áron tudták értékesíteni Lovásziban és Lentiben. ­1945. április 4-én szabadult fel. A földosztáskor 225 gazda ré­szesült az egykori Esterházy hitbizomány birtokából, birtoklevelet harmincötén kaptak. 1960-tól termelőszövetkezeti község. 1965-ben a Búzakalász Tsz taglétszáma 210 fő volt 1529 kh gazdálkodási területtel. 1966-ban egyesült a Lovászi Jószerencsét és a kutfeji Alkotmány Tsz-el Tornyiszentmiklós székhellyel. A tsz-ben azonban főleg az idősebb férfiak és a nők dolgoznak. A férfiak egy része az 1950-63 évektől az ország kiemelt nagy építkezésein vállalt munkát* A gyorsan fejlődő Lentiben is számos iparos 03 fiatal talált munkaalkalomra. A fiatalság a városba vágyódik, ha teheti másutt telepedik le. Lakossága ezért 1949 és 1970 között 200 fő­vel csökkent. A faluképre a gyors modernizálódás jellemző. A régi végoromfalas utcasorokat felváltják a kockaházasak, létesült uj falurósz is, s telje­sen összeépült az egykori két falu is. A hajdani népi építkezésnek

Next

/
Thumbnails
Contents