Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Tilaj 22.456. 43

14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, amely a környező községektől eltér? Mi ennek a jellege? /pl. különleges vakolatdisz a házakon, festett, faragott oromfalak stb./ nincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? nem. 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? nincs. 17. / Vannak-e borospincék? igen. Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? 10 %-a. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? fa és tömés. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott zagerendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? igen. III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? munkára 8 %, gazdaságokba. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 76 személy, iparba. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el végleg?/ 3 család. 4. / Milyen városba, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Dunaújváros, Ajka. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? 1959 évben, a mezőgazdaság átalakulásával. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? nő 8 személy jár el dolgozni. IV. Ipar, mezőgazdaság 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? a kukorica vetésterülete emelve lett. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famunka, stb./? nincs.