Szentpéterúr-Tótszentmárton - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 22.

Teskánd 22.455. 56

IV. Ipar, mezőgazdaság. ad.,1./ Az 1930-as éveknen nem termeltek cukorrépát, és lent, jelenleg ezt is termelnek, ad.2./ Jellegzetes háziipar . községben nincs, ad.3./ 1900 táján sem volt háziipar, ad.4./ Nemleges, ad.5./ Nemleges, ad.6./ Nemleges ad.7./ Különös szerep nem tulaj donitható neki. ad.8./ 1900 körül az állattartásnál a szarvasmarha dominált, ad.9./ Az 1930-as években szintén a szarvasmarha tartás volt előnyben. ad.10./A faluban uradalom nem volt. V, A falu néprajzi jellegzetessége, ad.l./ A faluban népviselet nincs, ad.2./ Nem is viselték. ad.3«/ Jelenleg kis mórtékben szokás a betlehemezés, lucanapi kotyolás,húsvéti locsolás, ad.4./ Nemleges. ad.5./ A régies lakodalmakat köszöntőkkel általában a felszabadulásig tartották, ad.6./ Igen, fafaragó van. Kámán László, ad.7./ Nemleges VT. Az összeállításához adatokat szolgáltatott: Dormán Sándor földműves foglalkozású, 88 éves. Teskánd, 1967. május IS. Ágoston Perenc sk.VB. elnök.PHi 104. Teskánd /Zala m./ Néprajzi aöa.ok, 1967. A falu települése: patakmenti, egyutcás, de a falutömbön kivül két kisebb házcsoport, "szer" is van: Horváthszer a falutól K-re és Boebélyszer a falutól D-re. Néhány házból álló kis települések ezek, a Horváth és a Borbély családokról, e szerek első lakóiról elnevezve. Horváthszer ujabban csatolták SzentersaéVethegytől Teskándhoz. Horváthszer, és körülötte néhány kisebb, név nélküli