Semjénháza-Szécsisziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 21.
Szécsisziget 21.425. 100
6./ Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen célból? 1960-tól a TSz megalakulása óta. lm/ Kők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? Általában férfiak, nő csak 3 fő. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Ipari növényeket is termelnek. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara./pl. kosárfonás,szalmaedénykötés, famunka, stb./? Kincs 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? Nem volt. 4. / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7*/ Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? Az erdő a tüzelő és építőanyagot biztositja. 8/ 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./ Szarvasmarha, sertés/ 9. / Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha és sertés. 10. / Ha volt a faluban vagy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt, a faluból kb. hány cseléd, hány konvenciós , hány napszámos dolgozott ett? Cseléd nem volt, napszámos 20. • V, A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e még a faluban népviselet? Hincs. 2. / Ha már nincs meddig viselték általában és milyent? Hem volt. 3. / Elnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti' locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb./? Lucálás, aprőszenteki korbácsolás 4. / Ha nem mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen?5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntőkkel? Lakodalmak köszöntőkkel még vannak. 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművésze. Ha igen, ezek neveit is kérjük? Hincsen.
