Semjénháza-Szécsisziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 21.

Szécsisziget 21.425. 100

Pozsony. Ustr. Archiv. Esterházy es. cseszneki ág» lt. 1748. Pasc.10 nr. 47. 1748. máj.21. Pacsa. Szentgyörgyvölgyéről 3 Magai nevü és további 4 nemes személy áttelepült Középkerecseny pusztára. 3 évig mentesek az árendátél, ez után, azaz 1750-től minden gazda fizet 6 Ft évi árendát. Juh, kecske, és méh után, ha tartanak, tized jár, a gabonából nem. Csak az uraság engedelmével hagyhatják el a helyet. Ha az ur hozzájuk érkezik, tartoznak neki gazdálkodással. - *redeti. 130. Zágrábi érseki Levéltár. 1750. Protocolla .Broj. 75/VI. Canon. Visit. Beksin 171-4 1. Szent György Völgye pagus A szentgyörgyvölgyi plébánia népe összesen kb. 400 házból áll, közte 100 a katolikus. Baknak a következő falukban /pagis/: Szentgyörgy Völgye, Résznek, °akabfa, Hemesnép, gzent László, Pölső sz. Erzsébet, Bobrafölde, Ramocsa és Baglad. Az eretnekek megtérése remélhető, Közülük elsőnek nemes Búzás János tagadta meg a kálvini eretnekséget, és tett nyilvánosan katolikus hitvallást. Reszneken Szt József kápolna van, ennek javitása remélhető Bernáth ur, ottani földesúr nagylelkűségéből, s plóbániabeliek segítségével. Az itteni temetőben ezután nem katolikusokat ne temessenek el. a Ezt meghagytuk a plébánosnak. Nemesnépen a Szt. Margit kápolna tetejét kijavították. A kápolna kerítésén belül ne temessenek el eretnekekekt, hanem azokat a folyón tul, külön helyre temessék. A Szentlászló-i kápolna állapota változatlan. Szentgyörgyvölgyön a Szt. Háromság oltárnál van egy befalatott kő, melynek felirata szerint ezt az oltárt Binder János György és felesége Binder Walburga állíttatta, ott is vannak eltemetve 1732-ben. elrendelték, hogy az oltárnál havonta misét mondjanak az élő és elhalt rokonaikért. Az azonban nincs feltüntetve, mit hagynak erre a célra. - Degré