Semjénháza-Szécsisziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 21.

Söjtör 21.417. 91

mellett jelentős az állattartás és a szőlőmüvelés / sok a rét és a szőlőterület./. Az 1860. évi kat, térképről megállapítható, hogy a házak zöme egyenes, kisebb része hajlított alaprajzú volt. A régi épületek fala fa /borona/, az ujabbaké vályog. A régi házak füstöskonyhásak voltak. 1953-ban még több ilyen ház volt a faluban, 1965-ben már csak kettő: Szigeti Györgyné egyszerű épülete, és Nyakas Mihály csonkakontyos, diszes faormu háza. Jellegzetes Elekes Ferenc boronapajtája, é: egy - már lebontott - zsilippel boronafalu óiépület is. A faluhoz tartozó nagykiterjedésű szőlőhegyenekn sok régi boronapince volt még 1955-ben és 1960-ban. Általában kétosztatuak, a présházban tűzhellyel és nagy faprés- . sel. Kiss Ferenc pincéjében 1751, présén 1761 vésett évszámok vannak. A szőlőhegyről egyetlen fatörzsből faragott hatalmas jászol került a Göcseji Múzeumba, valamint sok borászati eszköz. Bár nem népi épület /nemesi kúria/ megemlitendő Deák Ferenc itteni szülőháza. A nép azonban azt tartja, hogy Deák Ferenc nem ebben, hanem a mellette volt és már lebontott zsuptetős házban született ,/Gyüjtőnaplók/ . Dűlőnevekhez füzőső mondák: 1./ A falu - kolostorral és templommal a Felső temető helyén volt. A harangokat a Harangoskutba rejtették el.- 2./ Gyürke-vár: a török időkben vár volt itt. 3./ Deák kut: Deák Ferenc itt szokott tartózkodni bujdosása idején. / Zala m. földr. nevei. 1964./ 4./ A réten lévő Kastélyhely nevü ,,

pup"-on /domb/ vár állott. Ez és a távolabbi Gyurkó-vár között a rét vizállásos volt, Csónakkal közlekedtek./Gy.II. 1953.1./ A község népi építkezéséről Tóth János is közöl adatokat 1965-ben megjelent Göcsej...c könyvében. Szentmihályi Imre. 187. Sin. Tanács 19/969.sz.hat. Söjtör községi közös tanács néven és székhellyel Söjtör Pusztaszentlászló — — —