Pusztaszentlászló-Sárkánysziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 20.

Resznek 20.402. 62

1856: Nordberg Károly megveszi a Széchenyi birtokot.Folytatja a pert. 1858: Ismét nem siktrül az egyezség. 1859: Vita az erdei haszonvételek kérdésében. Á famennyiség változott. 4-6 öl telkenként. 1859: 33 5/8 telek. Maradványváltság 17 Ft. holdanként, 1848-tól 5 % kamat, három év alatt félévi részletekben. 5 hold legelő 3 hold erdő telkenként. Mindkét fél fellebbez. Simonffy 100. Résznek /Zala m./ néprajzi adatok, 1967. 1860-ban /kat. térkép/ utmonti , kétutcás szalagtelkes falu, ahol akkor elég sok keritett ház volt. Az épitkezés már ujabb tipusu: sok a cseréptetős téglaépület, előtornáccal /"kódisállás"/. /Gyüjtőnapló 1956./ % jelentős a faluban a füzvessző feldolgozás. Mondák: 1./ A falut egykor Rezenek-nek hívták, és a régi falu, templomával együtt a Felsőberek dűlőn volt.- 2./ A faluban, a mai iskolánál egykor temető volt. - 3./ A Várhely dombon egykor vár volt, sánc vette körül. - 4./ lékfa dűlőn egykor templom volt, a törökök ágyúzták le. /Gyüjtőnapló, 1956./ Lékfáról Gönczi is megemliti, hogy a hagyomány szerint falu volt ott, mely a törökvilágban elpusztult. /Göcsej....81./ Gönczi egyébként a községet a tágabban értelmezett Heteshez veszi. /Uo./ - A Lékfa dűlőnév a Holub által e vidéken emiitett középkori Légfalva település helyét jelzi. A község környéke nagyon mocsaras volt, várát is viz vette körül. Szentmihályi Imre