Pusztaszentlászló-Sárkánysziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 20.

Pusztaszentlászló 20.395. 46

maedénykötés, famunka, stb.? Nincsen, 3. Volt-e háziipar 1900 táján?Nagyobb mérvű volt-e, mint ma? Akkor még valamelyes volt, mert a téli foglalkozás a szalmaeuénykészités, ágseprükötéd, szerszámkészités volt, most már az ilyennel foglalkozott egyének teljesen kihaltak, 4. A háziipari termékeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? Nagyobb részben házi használatra, azonban némelyik család piacra is termelt. 5. Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? A környező községekben, házalással adták el. Kisebb részben a zalaegerszegi piacon. 6. Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? Változott, mert mostanra csaknem teljesen megszűnt. 7. Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek, esetleg folyónak, vagy pataknak? A közeli erdőség-lévén az az állami vagy Tsz. kezelésben, jó munkaalkalmai nyújt a lakosságnak és a hulladékfával ellátja a legszükségesebb tüzelőt. A községben gáz ugyan van, azonban pl. kenyérsütéshez mégis a fa nélkülözhetetlen. A Tsz.a faeladásból komoly bevételhez jut.- Folyónk nincs, a patakok is itt erednek, azok vizét hasznosítani nem tudjuk. 8. 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott a legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés/? 1900 körül is és azóta is a szarvasmarhatenyésztés virágzik a legjobban mivel rétjeík,hegyi kaszálóink jó édes füveket teremnek, a szántóföldi takarmányok is kiválóan alkalmasak a szarvasmarhatenyésztésre. 9- Az 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott a legjobban? Akkor is a szarvasmarha. 10. Ha volt a faluban tragy a közelben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból cca hány cseléd, konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? A községben volt három uradalom, ezekben körülbelül 10 cseléd, 60-70 konvenciós és 70-80 időszaki napszámos és aratómunkás dolgozott.