Pusztaszentlászló-Sárkánysziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 20.

Rózsásszeg (Ma: Milejszeg része) 20.407. 22

Rózsásszeg

, Zala m. Néprajzi adatok. 1967. Ma- Mileejjel együtt - Milejszeghez tartozik. A göcseji "szegek" egyik jellegzetes / egyben legészakibb/ községe, a Rézsás kisnemesi család ősi fészke. A mu.lt század derekáig a mileji határba tartozott, még 1859-ben is /mii©ji kat. térkép/, csak azután önállósult- raig 1950-ben - ismét egyesitették a két települést. 1859-ben többutcás település, zegzugos utcákkal, elszórt házakkal. A szomszédos dombtetőre települt és ref. lakosságú Milejtői több tekintetben eltér. A rózsásszegiek a patakvölgy melletti enyhe lejtőkre települtek, ezért is csúfolják őket azzal, hogy w békavárban laktok!" /Gyüjtőnapló 1958./. Szemben a milejiekkel, katolikus vallásúak. A két különböző hitfelekezetü falu lakossága között a múltban ellenségeskedés volt. /Gy.11. 1964/. Ma Rózsásszeg erősenkevert lakosságú, sok a bevándorolt, az ősi Rózsás család az 1960-as években halt ki. /U.o./ Gönczi közli a Várvölgy nevü dűlőhöz fűződő hiedelemmondát. /Göcsej... 66./ A Kőkút nevü kútban is állitólag egy ládányi pénz van elrejtve. /Gy.N. 1958./ Az elzárt községben a régi népszokások - regölés, stb. - 1960. k. még éltek. /Gy.N./. A faluban és a szőlőhegyen a legrégibb épületek boronafaluak, a házak fü.töskonyhásak voltak. Ilyen régi ház - már kéményesre át alakitva - a faluban Boronyák István háza. Ez hajlitott alapraj zu. A beépitett gabonáskamrát - alatta földpince van - "kásté"mondják a háziak. /Gy. lí. 1964./. A Balázsfai hegy neve a Holubtól emiitett középkori település, Balázsfalva hozzávetőleges helyét jelzi a falutól ÉK-re./ Zala megye földrajzi nevei, 1964./