Pusztaszentlászló-Sárkánysziget - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 20.

Rokolyán (Ma: Szentpéterúr része) 20.406. 32

ZÁL. Csány cs. lt. IV. csom. 1755. Zala m. officialisálnak tanuvallatás Rokolány

, halastó, Ivánfölde, Szőlős puszták határairól. 55. Perirat - egyszerű másolat. E. 153.Acta paulin. 245. fasc. 17-29. lap» 1755. Rokolán A Rimy család és a nagyjenői pálos konvent között, a Rokolán és Igricze közötti határ tárgyában éveken át folyt per kivonata. Rumy Lázár és 3oldizsár, mint Igricze falu földesurai pert indítottak a nagyjenői pálos konvent, mint Tot Rokolyán /Ez téves: Magyar Rokolyán volt pálos birtok/ földesura ellen amiatt, mert állitólag a konvent az igriczei határból jelentős területet eltulajdonisott. Bgyben uj határjárást kérnek. A Rumyak azt állitják, hogy Igricze falu határa az Igricze és Nemes Szer között fekvő hegycsúcstól kelet felé a Bajnaallya nevü diverticulumig, onnan délre fordulva a Tot Rokolány nevü patak mentén húzódik, egészen a Vör-i határig. Ezt azonban az általuk felhozott tanuk többsége nem erősiti meg, valamint azt az állításukat sem, hogy a török és a kuruc világban Igricze falu elpusztulván, lakói Szentpéterurra költöztek, és onnan jártak vissza a patabon túlra földjeiket megművelni. Megerősíti viszont a legtöbb tanujuk azt, hogy a szentpéetuiiak, mint a pálos barátok árendásai a patak mellett lévő igriczei erdőket békességesen és szabadon birták. Egyes tanuk szerint ebből az úgynevezett Vörös erdőből a szentpéteruriak fegyveres kézzel verték ki az igriczei pásztorokat. A pálosok állitása szerint az igaz határ a következő: a Rokoláni patak partján álló fűzfától /mely a Vör-i határnál áll/ nyugat felé'a régi ut nyomain, a szőlővágásban, odáig, ahol a nemesszeri határ elmarad és a rokoláni határ bejön. Innen továbbra is délnek, a régi ut mentén, a szőlővágásban, jelzett fák mellett, a határ fordulásáig, ahol a Dajna allyáig vezető régi puszta ut előjön. Bttől is folyvást délnek, elhagyva a Szent-