Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Pusztaapáti 19.393. 39

a felszabadulás előtt a faluhói körülirelül hány cseléd, hány konvencics, hány napszámos dolgozott ott? A falu^

^ó^zÓZ^ V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Van-e a faluban népviselet? nincs 2. / Ha már nincs, meddig viselték: általában és milyent? 3. / Klenek-e a faluban régi népi játokok:? /betlehcmezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, apróozentok-napi korbácsolás, gergely járás? stb./ 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor marást el teljesen 1920-as években. 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat köszöntőkkel? 1945-ig. 6. / Van-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművész®; Ha igen ezek neveit is kérjük? 7. / -.ilyen nevezetes egyéb szülöttjei vannak a falunak? VI. Kérjük az ivet a tanitókkal, a község régi dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozó:át és életkorát is üu

olj

elölni. Kelt:tüálŐcfT^ 1967. 05. 17-én. Gerencsér M.vb.titkár sk. PH. Csak 1945-től önálló ez a hatalmas erdőségekkel körülvett, elzárt, csak földuttal rendelkező göcseji falu, addig Salomvárhoz tartozott. Peety Frigyes 1864-ben megjegyzi, hogy csak négy házból áll, és hogy erdeiben farkasok, őzek és egyéb nagyvadak találhatók. A falu határában van egy major /ma A.G./ Mondák: 1./ A Szalonnás árok onnét kapta nevét, hogy volt itt egy odvas bükkfa, és ebben tartották a betyárok a szalonnájukat. / Zala m. földrajzi nevei, 1964./ - 2./ "Hármas Tölgyfa" alatt reggelizett Mátyás Király a vadásztársaságával.- 3«/ Büdöskui: ebbe a betyárok belefojtottak egy pandúrt.- 4./ Házhelyek! rét: 00. Pusztaapáti /Zala m./ Héprajzi adatok. 1967.