Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Pötréte 19.392. 48

2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetenkint munkára és hová? 12 %-a. jár el. 3. / Milyen mérvű a munkás elvándorlás a felszabadulás óta? Hány egyén vagy család költözött el a faluból? Végleg 2 család és 10 egyén költözött el a faluból. 4. / Milyen városban, Vasöntöde, és Buior ipar Nagykanizsa. 5. / Milyen városokban, milyen üzemekben dolgoznak a végleg elköltözőitek, MAV. Nagykanizsa. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás,elvándorlás és milyen okból? 1959 év őszén a tsz, szervezés ideje alatt. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységbe vagy csak, férfiak? Nők nagyon kevesen járnak el dolgozni. Ipar, mezőgazdaság. 1, / A jelenlegi mezőgazdasági termelés, növényfajokat illetően Mennyiben tér el a 30-as évek szokásaitól? Nagyobb az ipari növény termesztése pl, /cukorrépa/ 2, / Van-e a falunak jellegzetes házi ipara /pl, kosárfonás, szalmaedény kötés, fammnka, stb. Községben csak kosárfonás van, de csak saját használatra ké tik el. 3. / Bolt-e háziipar 1900 táján? nem volt. 4, / A háziipari termékeket eladásra gyártották-e vagy csak csak házi használatra? Házi használatra gyártották /kosárfonás/, 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? Eladásra nem gyártottak. 6, / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? Eladásra nem gyártottak. 7. / Milyen szerepe van a lakosság, életében . közeli erdőségnek, esetleg folyónak vagy pataknak? Tüzelő beszerzés az állami erdőgazdaságnál. 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? Szarvasmarha és sertés. 8./ Az 1930-as állattartásnak megyik ága virágzott legjobban, Szarvasmarha és sertés.