Petőhenye-Pusztaederics - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 19.

Porosznyákfalva (Megszünt, nem azonosítható) 19.387. 2

13. / Milyen szinüre festik általában a házakat? Sötétsárga és vörösre s 14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a nlunak, amely a környező községektől eltér? nincs* Mi ennek a jellege? pl. különleges vakolatdisz a házakon, festett, faragott oromfalak, stb./? nincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? nem 16. / Van-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös munkával? Igen. 17. / Vannak-e borospincék? E

zeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Igen. Zártkertben 48. Felszabadulás után nem épült. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitési anyaga? fa. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott grendás pincék? Vannak-e régi nagy szőlőprések? Faragott gerendás pince nincs. Szőlőprés 1 db. III. Munkáselvándorlás 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendszeresen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt? és hová? 1,8 % Mezőgazdasági munkára Baranya, Fehér, Tolna és Sopron megyékbe 6 hónapra, 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munkára és hová? 110-en, Zalaegerszeg, Nagylengyel Kőolaj,. KTSz Lenti, Vizügy Lenti, Téglagyár Pórszombat. 3. / Milyen mérvű a munkáselvándorlás a felszabadulás óta? /hány egyén vagy család költözött el végleg? 49 személy. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Zalaegerszeg épitőipar, Nagylengyel kőolaj, KTSz. Lenti, téglagyár Pórszombat. 5. / Milyen városokban, milyen üzemeknél dolgoznak a végleg elköltözöttek? Budapest Hiradás technika, Ruhagyár, Ganz Mávag Emelő és Darugyár. 6. / Mikor kezdőtt a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen célból? 1949-50-től az épitőipar és a gyáripar fejlődése következtében. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységekbe, vagy csak férfiak? dolgoznak, de kevesen.