Öcse-Petőfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 18.

Pácod (Ma: Csöde része) 18.361. 8

Pacsa község Zala negye délkeleti részén, Zalaegerszegből kb. 50 kmre található. helyezkedésénél fogva régtől kezdve a környező községek gazdasági, kereskedelmi, közigazgatási és kulturális központja volt. A községről a legrégibb irásos emlék 1231-ből származik. A zalavári apátság alapító okiratában levő adatok azonban arra utalnak,hogy a település már jóval korábban KeletKezett, mint ahogy ezt a pacsai plébánia " História Domus "-ából idézem: " Az 1019-ben keletkezett alapítólevél felsorolja a Szent István Király által az apátságnak engedélyezett jövedelmi forrásokat , falvakat, pusztákat, halastavakat, tizedeket, vásár- és vámjövedelmeket. A Zala folyó mentén adományozott falvak között ott találjuk Pacsát is." A falu a török időkben teljesen elpusztult, a lakosság számának gyarapodása 1690 után kezdődött. :."ai nevét valószínűleg a török hódoltság alatt kapta. 184 8 előtti telekkönyvi adatok es úrbéri adató* szerint úrbéres község, 134b után anyakönyvi kerület székhelye. 1371-től járási székhely, országgyűlési, képviselői választókerületi központ, s mint ilyen, Különböző politikai eseményen: színhelye. 15 z már növelte a község forgalmát, gyarapodott a kisipara, kereskedelmi rétege is. 1927- ben a Pesti Napló egyik számában ezt olvashatjuk: " Kitették a falu végére a táblát, Pacsa város jellegű kisközség." 15 tábla ma is megvan. 1928- ban hozzácsatolták Pacsatüttöst és nagyközség lett. 1930-as adatok szerint a lakosok valamennien magyar anyanyelvűek. Fő foglalkozásuk a földművelés, Kisebb részben az ipar és a kereskedelem. Az 19)C-as gazdasági világválság idején az 193ü. február 18-i un. "pacsai véres vásár"-ral szomorú emléKii hírnevet szerzett a község. A falu komolyabb fejlődése 194b után indult el. iálaŐKÚnt a medvében 5""fő közlekedési ut c csomópontjában fekszik. J5 sajátos földrajzi el194^. december 13-án Pacsán ala.cult meg s 3 első "népi szövetkezet".