Öcse-Petőfalva - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 18.

Páka 18.364. 82

6. / Iáikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás.,, és milyen okból? 1960 után. TSz. rossz gazd. eredménye is hozzájárult. 7. / Nők is járnak el dolgozni más helységekbe? vagy csak férfiak? Nők is. 8. / Pl. Lenti KTSZ. Kaposvári Ponoda. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1. / A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? Gyümölcs és ipari-növény termelés van. 2. / Van-e a falunak jellegzetes háziipara /pl. kosárfonás, szalmaedénykötés, famimka, stb./? nincs. 3. / Volt-e háziipar 1900 táján? nem / házi szövés/ igen. Nagyobb mérvű volt-e mint ma? igen 4. / A háziipari terményeket eladásra gyártották-e akkor, vagy csak házi használatra? saját használatra. 5. / Ha eladásra gyártották, hol értékesítették? nem 6. / Változott-e az eladás mértéke és helye mostanra? 7. / Milyen szerepe van a lakosság életében a közeli erdőségnek? esetleg folyónak, vagy pataknak? Erdei melléktermékek gyűjtése, /gomba, szamóca stb./ 8. / 1900 körül az állattartás melyik ága virágzott legjobban? /ló, szarvasmarha, sertés, stb./? Sertés, szarvasmarha. 9. / Á

z 1930-as években az állattartásnak melyik ága virágzott legftobban? szarvasmarha. 10. / Ha volt a faluban vagy a köriben uradalom, közvetlenül a felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány a cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? 5 fő. V. A falu néprajzi jellegzetessége. 1. / Van-e még a faluban népviselet? nincs. 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? 1930-as évekig,: vászon sajátkészítésű bő gyatyák. 3. / Élnek-e még a faluban régi népi játékok /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb./? Betlehemezés, korbácsolás igen, bár egyre ritkábban. 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? Egyrésze a felszabadulás után elmaradt.