Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Nova 17.344. 73

felszabadulás előtt a faluból körülbelül hány cseléd, hány konvenciós, hány napszámos dolgozott ott? Püspök, majd Batthyány. Sokat leköteleztek napszámra, csak a kapott feles kaszálót, részes favágást, aki napszámos munkát is vállalat. Majd mindenki vállalt. 30-40 cseléd is családokból. Ebből kb. évi 800 napszám jött ki. V. A falu néprajzi jellegzetessége 1. / Yan-e még a faluban népviselet? 2. / Ha már nincs, meddig viselték általában és milyent? 1910-20-as években elhagyták a bő gatyát. 3. / Elnek-e még a faluban régi népi játékok, szokások? /betlehemezés, regölés, pünkösdi királyválasztás, lucanapi kotyolás, húsvéti locsolás, balázsjárás, aprószenteknapi korbácsolás, gergelyjárás, stb./ Betlehemezés, lucázás, aprószenteknapi korvácsolás még ma is akad. 4. / Ha nem, mikor kezdett elmaradni, és mikor maradt el teljesen? 1948 után erősen csökkent. 5. / Meddig tartottak régies lakodalmakat, köszöntőkkel? tálalásnál vőfélyköszöntéé még ma is szokás, menasszonybucsuztatás stb. kb. 1950-ben szűnt meg. 6. / Yan-e, volt-e a falunak hires fafaragója, mesemondója, énekese, egyéb népművésze? Ha igen, ezek neveit la kérjük. Babosné mesemondó volt. 7. / Milyen nevezetes egyéb szülöttjei vannak a falunak? Plánder fer-enc plébános itt 1827-67. YI. Kérjük az ivet a tanítókkal, a község régi dolgaiban járatos idősebb emberekkel megbeszélve kitölteni, és az adatszolgáltatók nevét, foglalkozását és életkorát is megjelölni, özv. Parkas Jánosné 70 fm. Martincsevics Erzsébet 70 kántor lánya YB. titkár Hovák Zoltán. Lőrincfamellék dűlőben romok is vannak, a török pusztította el, Onnan települtek Kovára. Pelvette: Degré