Náprádfa-Ozmánbük - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 17.

Nemesnép 17.341. 60

\ 19./ Valinak-e jellegzetes pl. faragott pincék, vannak-e régi nahy szőlőprések? Faragott gerendák aincsenek, régin nagy szőlőprés még akad a községben pár darab, de az is inkább a hegybeli pincékben. III. / Munkáselvándorlás: 1. / A község lakosságának hánya százaléka járt el rendszeresen munkára máshová közvetlenül a felszabadulás előtt és hová? 7 % Somogymegyében lévő uradalmakban, mezőgazdasági munkára. 2. / Hányan járnak el aa rendszeresen, Vagy hetente munkára és hová? A jelenben 17-re tehető azoknak a száma, akik idegenben dolgoznak, igy pl. Srdőgazdaságnál Szentgyörgyvölgyön, Gópjavitó Állomás Csesztreg, Fasz. Csesztreg és KTSz-ek. Ezzel szemben megállapítható, hogy az utóbbi hónapokban az egyéb vállalatoknál dolgozó parasztszármazásu egyének térnek vissza a községbe és mint mezőgazdasági dolgozók a helyi TSZ-ben vállalnak munkát havi bérért. 3. / Milyen mérvű a munkaselvándorlás a felszabadulás óta, hány egyén vagy család költözött el végleg? A felszabadulás óta községünkből 52 személy költözött el, de ennek nagyrésze inkább házasságkötés következtében hagyta el a községet. Család mindössze 7 költözött városba, Zalaegerszegre. 4. / Milyen városban és milyen üzemnél dolgoznak a bejárók? A 2. pontban már felsoroltam. 5. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás és milyen okból? A nagyobb vándorlás az első Tsz-ek aegalakulása alkalmával 1949 évben, továbbá töaegesen 1960. évben a második TSz alakítás alkalmával. 7./Hők is járnak el dolgozni aás helységbe, vagy csak férfiak? Igen járnak az Északzalai Erdőgazdaság szentgyörgyvölgyi üzemegységéhez. IV. Ipar, mezőgazdaság: 1./ A jelenlegi növénytermesztést illetően mennyiben tér el a 30as években szokásostól? A Termelőszövetkezetek aegalakulása óta nagyobb mennyiségben termelnek kukoricát, most termelnek lent, aig a 30-as években nea termeltek, továbbá lucernát, illetve aprómagvak termesztésével is foglalkozik a Tsz. A jelenben már alig