Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.

Milej (Ma: Milejszeg része) 16.321. 69

14. / Van-e olyan épitkezési, telekbeosztási vagy egyéb épületi jellegzetessége a falunak, araely a környező községektől eltér? Mi ennek a jellege? /pl. különleges vakolatdisz a házakon, festett, faragott oromfalak, stb.? nincs. 15. / Volt-e ilyen jellegzetessége a falunak az 1920-as években? nem 16. / v"an-e nyoma a régi nagycsaládi telek felosztásának, hogy ugyanazon a telken 2-3 lakóház is épült, közös kapuval? nem volt. 17. / Vannak-e borospincék? Ezeknek körülbelül hány százaléka épült a felszabadulás után? Vannak, 75 5b-a épült a felszabadulás után. 18. / A felszabadulás előtt épült pincéknek mi az épitkezési anyaga? Borona és tömés. 19. / Vannak-e jellegzetes, pl. faragott gerendás pincék? V annak: e régi nagy szőlőprések? nincsenek. III. Munkáselvándorlás. 1. / A község lakosságának hány százaléka járt el rendesenesen munkára máshová, közvetlenül a felszabadulás előtt, és hová? Somogy megyébe 8 %-a járt el idénymunkára. 2. / Hányan járnak el ma rendszeresen naponta vagy hetente munka ra és hová? Zalaegerszegre állandó munkahelyre naponta 130 fő Ősszel a cukorgyárakba kb. 5 3. / Milyen mérvű a raunkáselvándorlás a felszabadulás óta? /Hány egyén vagy család költözött el véglegesen?/? 3-4 család. 4. / Milyen városban, milyen üzemeknél dolgoznak a bejárók? Viz és C«atornamü Váll. Ganz Mávag, Magasépitő Váll. Husipari Váll. Zeg. 5. / Milyen városokban, milyen üzemekben dolgoznak a végleg elköltözöttek? Pej ér megyében a Tarjáni Állami Gazdaságban. 6. / Mikor kezdődött a nagyobb arányú bejárás, elvándorlás, és milyen okból? nem volt. 7«/ Hők is járnak el dolgozni más helységbe, vagy csak férfiak? A községből 10 fő nő jár el Zalaegerszegre dolgozni. IV. Ipar, mezőgazdaság. 1./ A jelenlegi mezőgazdasági termelés a növényfajokat illetően mennyiben tér el a harmincas években szokásostól? nem tér el.