Milej-Nagyrada - Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 16.

Nagykapornak 16.335. 163

Szövetkezetek száma és jellege? /név szerint/ Hangya Fogyasztási és Értékesitési Szövetkezet. Iparosok szakma és foglalkozási ágak szerint? 3 kovács, 4 bognár, 2 lakatos, 2 asztalos, 2 kőműves, 3 ács, 3 szabó, 11 cipész, 2 mészáros. 11./ Gyárak, ipartelepek és azok átlagos nagysága hajtóerő és munkáslétszám szerint. Téglagyár 5 kézimunkaerővel, egy közönséges kemencével, vajgyártó telep 2 lóerős benzinmotor hajtóerővel és 4 munkaerővel, 2 lóerősbenzinmotoros darálómalom. V. Községi háztartás 4. / A községre kivetett egyenes adók: Földadó: 7520,35 K., Házadó: 1312,35 K, Ált. kereseti adó: 1843, 23 K., Vagyon és jövedelemadó: 1321 K. 5. Fel nem sorolt más községi jövedelmek? nincsenek. A község már a honfoglalás idejében fennállott, amit bizonyit régi neve is "Kapornuk /folyó, ér/ szláv eredetű, mely elnevezést valószínűleg a mellette elvonuló pataktól nyerte, későbbi neve "Capornuch", majd pedig Kapornak,állandóan Salavármegyébe volt bekebelezve. 1286. évben még falu, de később kulcsos város, majd mezőváros, Zsigmond és Mátyás király korában jelentékenyszer epe volt, akkor még szabad nép lakta, a XXIX. században alapitottbeneés apátsági monostor hites hely volt, melynek védelmére épült a vár, Az 1575. évi XVII. 17.t.c. a hiteles hely hatáskörét Zala, somogy és Veszprém vármegyékre terjesztette ki, a XIV. és XV. századokban élte fénykorát, az 1445. évben hemesbirásági /szolgabirósági/ székhely lett, Mátyás király korában Kapornakon sótár van. A török időkben Kapornak sokat szenvedett, az 1569 1575. években dúlta fel először a török, 1573-ban a törökpusztulás után a bencés konvent többé helyre nem állott és az Apátság 1567. évi 51. t.c. alapján világiak kezébe került az 1594. évi 38. és az 1609 évi 52 t.c. az Apátságot, mint hiteles helyet újra megerősítette, az 1601. évi országgyűlés Kapornakot, mint véghelyet megerősíteni rendeli, az 1625. évi 35. t.c. várkapitányt, 100 lovast és 100 gyalogost rendel a várba, a kapornaki várat és várost I664. július 27. újra és végleg feldúlta a török, 1690-ben került vissza Kapornak a török kezéből. A Rákóczi felkelés idejébeni harcokban újból elpusztul Kapornak, 1703-1711.